Történész: felemás a szerb parlament határozata

Felemás a szerb parlament határozata, a semminél több, de nem jelenti a tények tisztázását és az ügy lezárását - mondta Botlik József történész, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke annak kapcsán, hogy a szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken a délvidéki magyarok ellen 1944-1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el.

Botlik József úgy fogalmazott: "ez nem megbékélés, csak egy határozat", a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól.

Annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb fél "sajátos balkáni állásponttal elkendőzi a lényeget", ugyanis a határozat indoklásának negyedik pontja arra hívja fel a figyelmet, hogy erre a gesztusra Szerbia EU-s csatlakozása miatt van szükség.

A történész hozzátette: a szerbiai magyarok elleni vérengzésekről szóló kutatások nincsenek lezárva, ezért azokat folytatni kell.

Az alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy 1942. január-februárban a magyarok lemészároltak a Délvidéken mintegy 3300 szerb, illetve zsidó embert, emiatt pedig "kitört a botrány" a magyar parlamentben. Akkor a magyar kormány vizsgálatot indított, elítélte a bűnösöket, akik közül néhány főkolompos azonban megszökött, valamint anyagi kártérítést adott az áldozatok hozzátartozóinak 1943-ban.

Utalt arra is, hogy a második világháború alatt a genfi és a hágai konvenciók értelmében a Titó-féle partizánalakulatok nem minősültek hadviselő félnek, tehát a nemzetközi jog szerint illegális harcosok voltak, így joggal jártak el velük szemben a magyar hatóságok 1942-ben.

Emlékeztetett arra: Titóék 1944-ben sérelmeiket úgy igyekeztek megtorolni, hogy a délvidéki magyarságot kollektív háborús bűnössé nyilvánították, és nagyon keményen léptek fel velük szemben. Hozzátette: volt olyan település, ahol a megszálló szovjet parancsnok akadályozta meg a szerb partizánok magyarok elleni további vérengzését, illetve az is előfordult, hogy a szerb lakosság védte meg a magyar embereket a szerb katonáktól, viszonozva azt, hogy a magyar civilek pedig megvédték a szerb polgárokat 1942-ben a magyar katonáktól.

A Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia 1945 januárjában és márciusában olyan határozatokat hozott, amelyben a magyarokat kollektíve háborús bűnösnek nyilvánították, és ennek alapján kitelepítették az úgynevezett Sajkás Kerülethez tartozó Zsablya, Csúrog és Mozsor magyar lakosait - mondta a történész.

Botlik József kiemelte: a magyarok továbbra is háborús bűnösnek számítanak, kárpótlást pedig eddig nem kaptak. Ugyan 2011. október 6-án a szerb parlament elfogadott egy rehabilitációs törvényt, amelynek a mai napig nincs végrehajtási utasítása, a kárpótlási törvény mellé pedig nem rendeltek pénzügyi fedezetet. Utóbbit a jogszabály értelmében két év alatt végre kell hajtani, ami lassan lejár, és félő, hogy a szerbiai bíróságok elévülésre hivatkozva végrehajthatatlanná nyilvánítják azt - jegyezte meg.

Hivatkozás: https://polgarportal.hu/kuzdo-ter/delvidek/2050-tortenesz-felemas-a-szerb-parlament-hatarozata