Guszton András Temerin polgármestere megemlékezett az 1944-45-ös áldozatokról is

Gusztony András, Temerin polgármestere, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke részt vett a magyarországi testvérváros, Jászapáti önkormányzata által szervezett rendezvényen, amelynek keretében a kommunizmus áldozataira emlékeztek. Az általa vezetett temerini küldöttség Pócs János fideszes polgármester meghívására látogatott a főként jászok által lakott észak-alföldi településre, ahol nagyjából ugyanannyi magyar él, mint Temerinben.

Az alkalmi szentmisét követően a Makovecz Imre által épített impozáns művelődési házban zajló megemlékezés egyik ünnepi szónokaként Gusztony András személyes hangvételű beszédében elmondta, hogy évtizedeken át irigyelte barátait, akiknek volt nagyapjuk. Ő egyiket sem ismerhette meg, mert a kommunista partizánok a második világháború végén mindkét nagyapját kivégezték. Apai nagyapja bűne csupán az volt, hogy magyar állami szolgálatban dolgozott. Ő őrizte a zsablyai község bikáit és kanjait. Miután a családfőt likvidálták, a nagyanyját öt pici gyerekkel a járeki haláltáborba hajtották, melynek poklában hat és fél ezer ember halt meg. A család szerencsére túlélte a meghurcoltatást. Mint mondta, nem lehetett véletlen, hogy édesapja keserű fiatalkori élményei után olyan asszonyt vett el feleségül, akinek szintén kivégezték az apját. Anyai nagyapjának azért kellett meghalnia, mert kiváló labdarúgóként magyar állami kitüntetésben részesült, ami abban az időben főbenjáró bűnnek számított. Ezzel a tragédiák sorozata a temerini polgármester tágabb családjában nem ért véget. A feleségének is mindkét nagyapját kivégezték, akik földművesek voltak és némi kis vagyonnal rendelkeztek, amit a kommunisták elvettek túlük. Miután Gusztony András a nyolcvanas években az újvidéki jogi karon egy négyszázas generációból kiváló átlaggal negyedikként befejezte a tanulmányait, szülővárosában azért nem helyezkedhetett el, mert a hivatalos magyarázat szerint öregapjai "háborús bűnösök" voltak. Mint mondta, generációk sorsát pecsételte meg a kommunizmus Szerbiában is. Nagyon sok, az övéhez hasonló magyar, szerb és német család él a balkáni országban is. Ma - amikor már neki is van unokája - érzi igazán, mit kaphatott volna az élettől, ha megismerhette volna a nagyapjait. A temerini polgármester rámutatott arra is, hogy most van folyamatban egy nevetséges kártalanítási eljárás, melynek során a kivégezettekre és hozzátartozóikra továbbra is kollektív bűnösként tekintenek. Európa szégyene, hogy ezt megengedte- hangsúlyozta Gusztony András. Beszédét azzal fejezte be, hogy megbocsájtani lehet, de felejteni sosem.

Az alkalmi művelődési műsort követően az emlékezők, köztük Szentesi Zöldi László, a Magyar hírlap főszerkesztő-helyettese megkoszorúzták a kommunisták által agyonlőtt Joó Andor járásbírónak és Dr. Rakovszky Ivánnak, a Bethlen és a Lakatos-kormány miniszterének az emléktábláját, akiket Jászapátin hurcoltak meg a kommunista hatalomtartók.