Kukoricatörésre indultak, kínhalál lett a sorsuk

2012. január 9.<br>A hírhedt titoista állambiztonsági tiszt körüli hangulat jól tükrözi a szerbiai viszonyokat

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét, mondja a közmondás. Akkoriban ez nem volt mindenkire érvényes. Rákosiék is és Titóék is bizony megtették, hogy károgó társukat, riválisukat kötélre akasztották, s holló vájhatta ki a szemét. Azután csak akadt másik holló, aki vállalkozott a kivájt szemű kommunisták rehabilitálásra. Nyilván így kaphatta meg Lazar Brankov 1998-ban a Magyar Köztársaság egyik legmagasabb állami kitüntetését.

Ebből a gyűlölet szülte emberi piszokból és mocsokból Szabó Dénes alakja tisztán és fényesen ragyog ma is. Tartásának, életvitelének időszerűségére nem rakodott rá a történelmi feledékenység pora. A nemzetszeretet, saját kultúránk, történelmünk, anyanyelvünk ismerete, őrzése, ápolása a ma élő nemzettársainak is feladata és kötelessége. Sorsközösséget vállalni népünkkel napjainkban is az önzetlen szolgálat bizonyítéka. A kiszolgáltatott, a szerencsétlenül járt emberekért, bármelyik nemzethez, valláshoz vagy kultúrához tartoznak is, felemelni szavunkat keresztény kötelességünk. Ezt tette, ezt cselekedte egy kis bácskai település boldogemlékű plébánosa is.