1944-10
1944.10.09.
Az Óbecsén garázdálkodó Milka Bočković partizánlány és barátnője elhurcolta Petrányi Ferenc apátplébánost, aki 1944. október 12-én belehalt a napokon át tartó kínzásokba.
1944.10.10.
Аz Egységes Népfelszabadító Front I. tartományi értekezletén felolvasott politikai beszámoló hosszan foglalkozott a magyarság helyzetével.
1944.10.11.
Miután a Vörös Hadsereg 1944. október 8-án elfoglalta Martonost, a helybeli szerbek egy csoportja feldúlta és kifosztotta a plébániát, majd Werner Mihály plébánost 23 másik magyar falubelivel együtt elhurcolta.
1944.10.12.
A *Slobodna Vojvodina *közölte, hogy megalakult a háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság.
1944.10.14.
Moholon hat nappal a partizánok bevonulása után megalakult a Népfelszabadító Bizottság. Slavko Kekić kijelentette, hogy őt illetné meg a népfelszabadító mozgalom megalakításának joga Moholon, de mivel feladatát már teljesítette, az ő szerepe véget ért. E napokban ugyanis tömegesen végezték ki a helybeli magyarokat.
1944.10.16.
Ezen a napon a németek lakta Versecre érkezett Tito, aki egy táviratot küldött Peko Dapčevićnek, melyben többek között ez szerepelt: ”Sürgősen küldd el Fehértemplomon át Versecre az egyik legjobb erős brigádot, esetleg a krajišnikit. Szükségem van rá, hogy megtisztítsam Versecet a sváb lakosságtól...”
1944.10.17.
Tito aláírta a JNFK Főparancsnokságának rendeletét, amely 22-ei hatállyal katonaik közigazgatást vezetett be a Bácskában, Bánátban és a Drávaszögben. Parancsnokává Ivan Rukavina vezérőrnagyot nevezte ki.
1944.10.18.
A katonai közigazgatás bánáti parancsnoksága 2. számú rendeletében közölte: a németek lakhelyüket csak külön engedéllyel és csak munkavégzés céljából hagyhatják el; ha házukat elhagyták, nem térhetnek vissza, hanem gyűjtőtáborba kerülnek; tilos németül beszélni bármilyen nyilvános helyen...
1944.10.20.
A zentai Népfelszabadító Bizottság ülésén a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság részéről jelen volt többek között Stevan Doronjski is, aki közölte: ”A németeket el fogjuk innen kergetni. Mi a németekkel nem élhetünk ugyanazon országban mindazon bűntettek után, amiket elkövettek. [...] A magyarok ügye még nincs eldöntve. Valószínű, hogy ugyanaz lesz az álláspont, mint a németekkel kapcsolatban...”
1944.10.21.
A Zomborba bevonuló partizánegységek tagjai megkezdték a magyarok tömeges elhurcolását.
1944.10.22.
Mozsoron a partizánok bevonulása után összeszedték a felnőtt magyar férfiakat.<br>A Bezdánba bevonuló partizánok a községháza elfoglalása után fegyverkutatás ürügyén felforgatták és kifosztották a házakat.
1944.10.23.
A JNFK első egységei bevonultak Újvidékre. A katonai parancsnokság még aznap követelte a helyi Népfelszabadító Bizottságtól, hogy ”írja össze mindazokat a németeket és magyarokat, akik közvetlenül együttműködtek a megszállókkal és Újvidéken maradtak”. Több mint 40 000 feljelentőlapot nyomtattak ki - Újvidéknek akkor 60-70 000 lakosa lehetett. A munkát néhány nap alatt elvégezték.
1944.10.25.
Zsablyán a bevonuló partizánok Fekete Péter földművest a községháza előtti fára felakasztották, és a hullát két napig ott hagyták.
1944.10.26.
Újvidéken megkezdték a magyar férfiak összegyűjtését. A dunai Hadi-szigetre, a Horgász-szigetre, a vágóhídhoz, a dohánygyár udvarára és a futballpályára hurcoltak és meggyilkoltak éjszakánként mintegy 300 embert, becslés szerint összesen 3 000 személyt.
1944.10.27.
Újvidékről egy kisebb partizánegység érkezett Temerinbe. Aznap kidoboltatták, hogy ne menjen senki három napig az utcára. Megkezdődtek a tömeges kihallgatások és kivégzések. A hónap végéig több mint 250 embert gyilkoltak meg.
1944.10.28.
A *Slobodna Vojvodiná*ban Nikola Petrović *Történelmi határozat *című cikkében kifejtette: ” A német és magyar hódító hordákat ugyan szétvertük, illetve nyugat felé vetettük, de az általuk széthintett mérges gyomot még nem irtottuk ki gyökeresen. [...] A nép érzi, hogy szükség van olyan energikus lépésekre, amelyek biztosítják Bánát, Bácska és Baranya jugoszláv jellegét.”
1944.10.29.
Tiszakálmánfalváról a kovilji határba vittek és meggyilkoltak öt magyart.
1944.10.30.
A Bácska-baranyai Katonai Körzet hadbírósága plakátokon közölte a lakossággal, hogy október 29-én halálra ítélt és golyó által kivégzett 250 magyar nemzetiségű háborús bűnöst, akik a három évig tartó megszállás idején részt vettek a délszláv népek ellen elkövetett öldöklésekben és terrorban Bácska és Baranya területén.
1944.10.31.
Nikola Radaković magyarkanizsai szerb vezető irányításával egy csapat partizán érkezett Adorjánra, ahol összedobolták a falu lakosságát, a férfiakat kiválogatták, napokig kínozták, majd 1944. november 3-án a Tiszára terelték és a folyóba lövöldözték őket.
1944.10.02.
A JKP minden bánáti és bácskai körzeti szervezetének utasítást adott, amely többek között kimondja, hogy meg kell kezdeni a megszállók ismert szolgáinak megsemmisítését.
1944.10.03.
Bolla Lajos belgrádi magyar konzul jelentése szeirnt egy kiküldöttje megpróbált eljutni Mihailović főhadiszállására. Az egyik faluban Mihailović emberei fenyegetőleg léptek fele vele szemben, továbbá útközben 7 kommunista fogolynak az ő szeme láttára vágták el a torkát.
1944.10.04.
A szegedi V. honvéd kerületi parancsnokság elrendelte Bács-Bodrog vármegye Ferenc-csatornától délre eső részének hadműveleti kiürítését.
1944.10.08.
A partizánok bevonultak Moholra. A helyi Népfelszabadító Bizottság azonban csak 1944. október 14-én alakult meg, eközben tömegesen végeztek ki ártatlan magyarokat minden vizsgálat nélkül.
