A bevonuló partizánok Bezdánból az isterbáci erdő szélére tereltek 500 embert, közülük 122-t kivégeztek. Miután a faluba bevonult egy bolgár egység, 1944. november 28-án a hozzátartozóknak megengedték a tömegsír felnyitását és a halottak eltemetését.

Adorjánon a Magyarkanizsáról 1944. október 31-én odaérkezett szerbek a Tiszára terelték és a folyóba lövöldözték a helybeli ártatlan magyarok egy csoportját.

Vasa Čubrilović történész, a Mlada Bosna egykori tagja, eljuttatta a partizán hatóságokhoz a kisebbségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, amelyben a legkeményebb represszió alkalmazását látta célszerűnek: "Nálunk is, akárcsak szerte Európában, bebizonyosodott, hogy semmilyen engedékenység sem téríthet el némely kisebbségeket attól, hogy az államhatárokon át kötődjenek az anyaországukhoz. [...] Gyűjtőtáborokat kell létesíteni, vagyonukat elkobozni, családjukat szintén táborba küldeni, s az első adandó alkalommal átküldeni őket nemzeti államukba. A magyarok és a németek vonatkozásában ehhez nagy segítséget nyújthat a testvéri szovjet katonaság. [...] Tömegeinknek a kisebbségekkel szembeni gyűlöletét és leszámolási hajlamát konstruktívan kell kihasználni. [...] "