Szombat este virtuálisan Rómába repül a hét magyar 20. századi vértanú ferences szerzetes boldoggá avatási ügye. Könnyen lehet, hogy hamarosan szentként is tisztelheti őket a keresztény világ.

2011. november 27-én kezdődött és most- szombat este 7-kor egy Paskai László vezette pasaréti vesperás keretében- le is zárul a hét magyar ferences vértanú, Károlyi Bernát és társai boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza, ezzel egyidejűleg pedig hivatalosan is Rómába költözik a procedúra.

A hét ferences vértanú- Hajnal Zénó, Károlyi Bernát, Kiss Szaléz, Kovács Kristóf, Körösztös Krizosztom, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael- 1944. és 1954. között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. Hárman szovjet és jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. Mártírhaláluk ideje arra a tíz évre esik, amikor a Magyarországot lerohanó, majd rabigába hajtó reguláris és partizáncsapatok, valamint a támogatásukkal kiépült rendszer számára az élet nem volt érték, más szóval- ahogy az alkalomhoz küldött ferences sajtóközlemény fogalmaz- amikor a kommunista rezsim még nem ismerte fel, hogy a vértanúk vére az egyház magvetése. "Krisztusért adták életüket, mentették az üldözötteket, kiálltak az egyházért, a kisemmizettekért. Emlékük és tiszteletük eleven rendtársaik és a hívek körében."

Károlyi Bernát- ő lehet a képviselők védőszentje

A hét szerzetes közül a legismertebb Károlyi Bernát neve, így tehát vele fémjelzik a most indult eljárást. Károlyi 1892-ben született, 1913-ban tett ferences örök fogadalmat, pappá viszont csak 1945-ben szentelték. Az első világháború zárószakaszában tábori lelkészként tevékenykedett a fővárosban és Szécsényben. 1929-ben hittérítő munkára jelentkezett, és a kínai Paokingba utazott. Alapított egy missziós iskolát, betegeket, időseket ápolt, és szerkesztett egy 2000 szavas magyar–kínai szótárt, munkája elismeréseként 1936-ban a missziós terület második emberévé nevezték ki, de betegsége miatt két évvel később haza kellett jönnie. 1939-ben helyezték a pasaréti kolostorba helyettes vezetőnek, ott ferences újságot is szerkesztett. Kisvártatva kinevezték a kecskeméti rendház vezetőjévé (a kecskeméti zsidóság megmentőjeként tartják számon, emlékére fát is ültettek a városban), majd a pappá szentelése utáni évben a pasarétiek élére került. Még 1944-ben a rendházban rejtegette azokat, akik a nyilasok előli menekülésben hozzá fordultak segítségért. Ő bújtatta el Vörös János honvédelmi minisztert is. Demokráciaellenesség vádjával tartóztatták le, de kiengedése után elindult az 1947-es választásokon, ahol egyéni mandátumot szerzett a Demokrata Néppárt színeiben. Mivel elöljárói nem engedték, hogy politikai pályafutásba kezdjen, lemondott. 1948-ban nem jogerősen börtönbüntetésre ítélték, de le csak 1949 november végén tartóztatták (épp vásárolni ment óvodásoknak) és megkínozták. Vácott internálták, a börtönben halt meg 1954-ben. Jeltelen sírba temették... Akik a börtönben találkoztak vele, úgy tartották, hogy "egy maroknyi mennyország volt a pokol kapujában". Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont vezetője úgy vélekedik, Károlyi lehet a képviselők védőszentje.

**KÖRÖSZTÖS KRIZOSZTOM **(1900–1944) "Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet, amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden bizalmuk az Isten után bennünk van. Ittmaradásunk valószínű következményeivel tisztában vagyunk..."- írta elöljárójának halála előtt. Október 28-án Újvidéken a partizánok végezték ki, mert a hívekkel maradt a meghurcolások idején.

KOVÁCS KRISTÓF (1914–1944) a lágerben is hamar megtalálta a beteg, szomorú embereket, akiket "ne aggódj, kis pajtásom" megszólítással biztatott. Kamarás Mihály atya, aki szemtanúja volt kivégzésének, egy történetet említ: sikerült egy alkalommal bort és ostyát hozatni a táborba misézéshez, amit Kovács Kristóf egy betegnek odaadott szíverősítőül. "Sic debuit esse" (Így kellett történnie)- ezek voltak utolsó szavai a kivégzés előtt.

HAJNAL ZÉNÓ (1900–1945) atya a Gyékényesre bevonuló bolgár partizánokat egyházi öltözetben várta, hogy a hívek a menetelés közben is láthassák, van mellettük pap, tudnak gyónni. Egy katona- látva a ruhát- az árokba lőtte a helyi plébánossal együtt.

**KISS SZALÉZ **(1904–1946) naplójában 17 évesen előre megírta, hogy a vértanúság útjára lép. 1946-ban azért ítélték halálra, mert nem törte meg a gyónási titkot. Mindszenty József mondta róla: "A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja meg." Sopronkőhidán végezték ki.

LUKÁCS PELBÁRT (1916–1948) a börtönpincében maga köré gyűjtötte azokat, akik rózsafüzért akartak imádkozni. A hangot meghallotta egy Ungvárról odahurcolt zsidó is, akivel Pelbárt atya egy harmadik társukkal új fejezetet nyitott a hírhedett Vilma királynő úti börtönpincében; nem panaszkodtak, nem jajveszékeltek, megbocsátottak és imádkoztak. Finn-Karéliába hurcolták, ott halt vértanúhalált.

**KRISZTEN RAFAEL **(1899–1952) pasaréti és Margit körúti házfőnök is volt, 1950-ben a hatvani kolostor elöljárója, az üldözött zsidók és a szegény családok támasza. Hatvanból hurcolták el. A téli hidegben egy szál kabát volt az összes börtönruházata, "pucér Krisztusnak" gúnyolta őt egy őr. Tüdőbajban halt meg, fogságban.

Hivatkozás: https://mno.hu/lanchidradiobelfold/boldogga-avatjak-karolyi-bernatot-es-tarsait-1181296