A főhajtás nem elegendő
Az utóbbi időben a magyarországi, de a vajdasági vezető magyar politikusok is- a két ország/nép megbékélése érdekében- csak a szerb és a magyar államfő ”közös főhajtását” emlegetik.
Ki tudja milyen okból kifolyólag, mintha feledésbe merült volna, úgymond fátylat borítottak volna **a magyar szervezetek 2011. április 7-i, Szerbia EU-csatlakozásásával kapcsolatos követelésére**, miszerint:
"2.) A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, eltörli a vajdasági magyarokra a mai napig fenntartott "kollektív bűnösséget" és koholt vádakat, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, az események tudományos feltárását, valamint, nyújtson jóvátételt a károsultaknak, illetve utódaiknak és ezt törvénnyel rendezze. Továbbá minden elkobzott vagyont származtasson vissza."
Szerbia törvénnyel rendezte ugyan a rehabilitálás és a vagyon-visszaszármazás kérdést, de a kollektív bűnösséget mind a mai nem törölte el. Ez miatt a csúrogi, zsablyai és a mozsori magyaroknak végig kell járniuk a bírósági kálváriát.Minden személy esetében ugyanis egyéneként/egyenként kell lefolytatni a rehabilitálási eljárást.
Köztudott az is, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28-án Rezolúciót fogadott el a kollektív bűnösség eltörléséről (VAT Hivatalos Lapjának 2003. március 24-i 5. száma). Ez a határozat azonban a szerb államot semmire nem kötelezi, mivel a vajdasági parlamentnek nincsen törvényhozási illetősége. Szükséges tehát, hogy a köztársasági képviselőház fogadjon el egy ilyen nyilatkozatot.
Az államfői főhajtásra csak az után kerülhetne sor, ha a szerb parlament már elfogadta az említett nyilatkozatot.Újvidék, 2013. január 29.












