Magyar Nemzet, 2012. október 8.

Január végéig meghosszabbította a Központi Nyomozó Főügyészség az 1944–45-ös délvidéki magyarirtás miatt indult büntetőeljárás határidejét- tájékoztatta lapunkat Fazekas Géza főügyészségi szóvivő. Elmondása szerint a nyomozók jelenleg levéltári okiratok gyűjtését, illetőleg a beszerzett dokumentumok elemzését végzik.

Ismeretes, a főügyészség két jobbikos politikus, Apáti István és Szilágyi György feljelentése alapján januárban indított nyomozást népirtás gyanújával. A szerb titóista partizánok által 1944–45-ben végrehajtott, központilag megszervezett és irányított genocídiumnak becslések szerint 30-40 ezer magyar (és ugyancsak több tízezer német és horvát) civil esett áldozatul.

Az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt. Eszerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában szereplő emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el- még akkor sem, ha az elkövetéskor a belső jog szerint azok nem minősültek elévülhetetlennek.

A január elsején hatályba lépett jogszabály szerint a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények esetében is eljárhat a magyar hatóság, ha azok a nemzetközi jogba ütköznek.

Szerbia a mai napig nem kért bocsánatot az 1944–45-ös népirtásért, annak kitervelői, végrehajtói máig nemzeti hősök déli szomszédunknál. A legyilkoltaktól elkobzott vagyont sem szolgáltatták vissza az áldozatok hozzátartozóinak.