Merkel bejelentésétől „megvilágosodtak” a szerbiai politikusok
Reagálások a német kancellár bejelentésére
2011. december 2. Vajdaság Ma
Angela Merkel ma délelőtti bejelentésétől, miszerint Szerbia nem tett eleget az EU tagjelöltséghez szükséges feltételeknek, felbolydult a szerbiai politikai színtér, egymást érik az olykor vádaskodástól sem mentes reagálások.
A koszovói szerbek egyik vezetője, Slaviša Ristić Zubin Potok-i községi elnök azonnal sietett kijelenteni, a koszovói szerbek nem okolhatók azért, hogy Szerbia nem kapja meg a tagjelölti státust. A Szerb Megújhodási Mozgalom arra szólította fel Tadić elnököt, hogy “vállalja az államfői felelősséget". A Liberális Demokrata Párt szerint a téves koszovói politika miatt Szerbia “élő mocsárba" került.
A szerbiai politikai szereplők elsősorban a kurzus, az irányvonal (sürgős) megváltoztatására szólítanak fel, az észak-koszovói szerbek viszont mossák kezeiket és semmiféle felelősséget nem hajlandók vállalni amiatt, hogy beláthatatlan időre kútbaesik Szerbia EU-s közeledése.
“A koszovói szerbek nem vétkesek abban, ha Szerbia nem kapja meg a tagjelölti státust, hiszen csak azért harcolnak, hogy továbbra is a szerb államban éljenek", fogalmazott Slaviša Ristić Zubin Potok község polgármestere. “A szerbek nem okolhatók azért, mert Szerbiában szeretnének élni és ezért harcolnak. Senkinek semmi kifogása Koszovóban, hogy Szerbia idővel az EU tagállamává váljon, de ha ennek az az ára, hogy mi eltűnjünk ezekről a területekről, ha el kell veszítenünk családjainkat, földjeinket, házainkat, akkor azt nem tudjuk elfogadni", véli Ristić. “Aki azt gondolja, hogy a szerbek elfogadják azt, hogy a független Koszovóban éljenek, nagyon tévednek, mert mi ezt soha nem fogadjuk el", mondta, s hozzátette, talán népszavazáson kellene erről dönteni.
Az Egységes Szerbia (JS) elnöke, Jagodina nagyhatalmú polgármestere, az oroszbarát Dragan Marković- Palma is szükségét érezte, hogy reagáljon, s arra szólította fel a délelőtti bejelentés után a koszovói szerbeket, hogy mielőbb üljenek össze és döntsenek a barikádok mielőbbi eltüntetéséről “Boris Tadić szerb elnök felhívásával és az állami politikával összhangban". A “mielőbb" pedig ma, legkésőbb holnap legyen, mert december 5-ére, amikor is az EU-s külügyminiszterek véleményezik Szerbia eddigi hozzájárulásait az ügyhöz, már nyoma sem lehet a ma még ott magasodó torlaszoknak. Marković máris az eddigiektől eltérő hangokat penget, azt állítja, amennyiben Szerbia nem kap zöld fényt, éppen a koszovói szerbek járnak a legrosszabbul, annál is inkább, mert “egy német párttól érkeztek ilyan jelzések és hát Angela Merkel kancellár is erre utalt".
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, aki a közelmúltben tett kijelentéseivel az elsők között kezdte kiábrándítani a Koszovóban élő szerbeket, most Boris Tadić elnököt szólította fel, járjon el államfői felelőssége szellemében és azonnal fogadja el azt, amit Szerbiától elvár a nemzetközi közösség, hogy december 9-én ne kelljen lógó orral fogadni a brüsszeli híreket.
Drašković írásos nyilatkozatában egyebek között azt mondja, az EU-ból senki sem kéri azt, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, hanem azt, hogy “fogadja el a valóságot, hogy az EU 22 tagállama elismerte Koszovót államként, fogadja el az integrált irányítást valamennyi határátkelőn Koszovó és Szerbia között, garantálja a szabad mozgást és a szabad kereskedelmet ezeken az átkelőkön, fogadja el Koszovó részvételét a nemzetközi összejöveteleken és szüntesse meg az észak-koszovói szélsőségesek mindennemű politikai és anyagi támogatását".
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke úgy véli, Szerbia, a jelenlegi kormány megbízatása végére valóságos élő mocsárba süllyedt sikertelen Koszovó-politikája, valamint Boris Tadić és miniszterei későn érkezett kijelentése miatt, hiszen ez inkább a lelkiismeret megnyugtatására jó, mintsem egy komoly fordulat bekövetkeztéhez.
Jovanović azt üzente a szerbiai nyilvánosságnak, hogy pártja folyamatos kapcsolatban áll az EU-tagországok külügyminisztériumaival és politikusaival, beleértve a németországiakat is, de nehéz lesz olyan érvet találni, amely meggyőzhetné Európát arról, hogy Szerbiának ezekben a napokban oda kell ítélni a tagjelölti státust.
“Itt most már nem csak a tagjelöltségről van szó, mert a koszovói politikával való manipulálás sokkal mélyebb problémákba ránthatja az országot", figyelmeztetett a liberálisok vezetőke, s hozzátette, pártja parlamenti vitát fog szorgalmazni e kérdés kapcsán.
Maja Bobić, a Szerbiai Európa Mozgalom főtitkára Merkel negatív állásfoglalását követően azt nyilatkozta, nyilvánvaló, hogy Szerbia az év végéig nem kaphatja meg a tagjelölti státust, de reméli, az Európai Tanács álláspontja mégsem egy “határozott nem" lesz.
Ognjen Pribićević politikai elemző szerint azonban Szerbia EU-s tagjelöltsége mind kevésbé függ Belgrád és Pristina párbeszédének kimenetelétől, s mind jobban a helyszíni eseményektől, különösen az adminisztratív átkelőkön uralkodó helyzettől.
Predrag Simić professzor, a nemzetközi kapcsolatok szakértője azt emelte ki, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek mindenképpen folytatódnia kell, de nehezen hihető, hogy ez a december 9-éig hátramaradt rövid idő alatt fordulópontot hozhat.
