A négyrészes filmeposz a bukovinai székelység sorsát mutatja be. Az első rész a mádéfalvi veszedelemtől a Bácskába való telepítésükig követi történetüket.

"... A magyar társadalom lelkiismeretére vagy lelkifurdalására hallgatva már két ízben is megpróbált segíteni az országba visszatelepülni vágyó bukovinai székelységnek. Először 1882-ben, másodszor 1944-ben. A megfontolt tanácsok és figyelmeztetések ellenére a Teleki kormány nem Erdély nyugati peremén s nem is a megnagyobbodott ország szívében jelölte ki új lakóhelyüket, hanem a szerbektől visszacsatolt Bácskában. A sorstragédiát ez zúdította rájuk. Ők ugyan ártatlanok voltak, de a büntetést úgy kellett elszenvedniük, mintha az ősbűnt is ők követték volna el. A háború nemcsak hogy kiűzte őket új otthonukból, még vérdíjat is követelt tőlük: negyven székely férfi életét. Sára Sándor dokumentumfilmjében, mint egy görög sorstragédia asszonykórusa, özvegy feleségek és anyák idézik fel menekülésük zavart iszonyatát s az elhurcolt férfiak mindmáig homályos eltüntetését ... "

Hivatkozás: https://www.youtube.com/watch?v=TkZDYQ9RJvs