Kronológia
1914. június 28.-1946. november 4.
- június 28.
Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.
- április 30.
Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság. A bizottság célja a szerbek, horvátok és szlovének háború utáni egyesítésének előkészítése.
- július 20.
Korfun az emigráns szerb kormány képviselői és a Jugoszláv Bizottság kiadják a Korfui Nyilatkozatot a közös délszláv állam létrehozásának alapelveiről.
- október 6.
Zágrábban megalakul a Monarchiában élő szerbek, horvátok és szlovének közös Nemzeti Tanácsa.
- október 29.
A horvát országgyűlés, a Szábor kinyilvánította a délszlávok lakta területek függetlenségét az új, Szlovénok, Horvátok és Szerbek Államának keretei között és két nappal később kifejezte egyesülési szándékát a Szerb Királysággal és Montenegróval. Az új állam kormányzati feladatait a délszláv Nemzeti Tanács látta el.
- november 5.
A délszláv Nemzeti Tanács szerb katonai segítséget kért a rendfenntartáshoz.
- november 24.
A Szerémségben élő szerbek gyűlése kinyilvánítja egyesülését a Szerb Királysággal és az elszakadást a Szlovénok, Horvátok és Szerbek Államától.
- november 25.
Újvidéken a "Szerbek és Más Szlávok Nagy Népgyűlése" kimondja a csatlakozást Szerbiához.
- december 1.
A délszláv Nemzeti Tanács kinyilvánítja a Szlovénok, Horvátok és Szerbek Államának egyesülését Szerbiával és Montenegróval. Ugyanezen a napon Montenegró is dönt az egyesülésről, s ezzel létrejön a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, első uralkodója a szerb Karagyorgyevics I. Péter.
- június 28.
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság alkotmánya eltörli a történeti régiókat, és azok helyett a királyság egységesítésének szempontjait figyelembe véve 33 kerületre osztja az országot. Az egységesítés legfőbb ellenzői a Horvát Parasztpárt politikusai.
- június 20.
A délszláv országgyűlésben lelövik Stepan Radic horvát parasztpárti képviselőt négy társával együtt. Válaszul az ellenzéki képviselők kivonulnak az országgyűlésből.
- január 6.
A délszláv állam uralkodója, Sándor király feloszlatja az országgyűlést, eltörli az alkotmányt és bevezeti a királyi diktatúrát. Az év októberében a 33 kerület helyett 9 bánságot hoznak létre a központi irányítás megkönnyítése céljából.
- szeptember 3.
A Jugoszláv Királyság új alkotmánya. Az alkotmányban a központosító és egységesítő törekvés tükröződött és széles jogköröket biztosított a király számára.
- október 9.
Sándor jugoszláv királyt a VMRO macedón terrorszervezet egyik tagja meggyilkolja Marseille-ben.
- augusztus 25.
A horvátok megbékítése céljából a jugoszláv vezetés létrehozza az autonóm Horvát Bánságot.
- december 12.
Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést ír alá. A szerződésben Magyarország nem mondott le elvesztett területeiről. Korábban, 1937-ben Jugoszlávia hasonló örök barátsági szerződést kötött Bulgáriával, illetve barátsági- és megnemtámadási szerződést Olaszországgal is.
- március 25.
Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
- március 27.
Angol és amerikai ügynökök segítségével szervezett puccs során a jugoszláv hadsereg és a légierő tisztjei megdöntötték a kormányt. Az új vezetés, Péter trónörökös és Dušan Simović tábornok katonai rezsimje elhatárolódott a háromhatalmi egyezménytől, csupán megnemtámadási szerződés aláírására lettek volna hajlandók a Német Birodalommal.
- március 27.
Hitler elrendelte, hogy a vezérkar a már meglévő Mariţa-tervet dolgozza át és terjessze ki Jugoszláviára is. Arra utasította a diplomáciai és a katonai vezetőket, hogy a Jugoszláviával szomszédos országokat- Olaszországot, Bulgáriát, Romániát és Magyarországot- területi ígéretekkel nyerjék meg az ügynek.
- március 28.
Sztójay Döme berlini nagykövet ezen a napon juttatta el Hitler üzenetét a magyar kormányhoz. Az üzenet szerint a Balkánon új helyzet állt elő, és a fegyveres megoldás már eldöntött, amelyben a Magyar Királyi Honvédségnek is szerepet kell vállalni. A Német Birodalom Magyarország revíziós igényeit teljes mértékben elismeri. A szóba jöhető területek közé sorolta a Bácskát, a Bánátot, sőt Hitler támogatást ígért a fiumei kikötő visszacsatolásának ügyében is.
- április 3.
A korábban a külpolitikai mozgástér kiszélesítésére Jugoszláviával örök barátsági szerződést szignáló Teleki Pál miniszterelnök nem látva kiutat a csapdahelyzetből, önkezével vetett véget életének. Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki Bárdossy Lászlót, aki a külügyminiszteri tárcát is megtartotta.
- április 6.
Megindul a Jugoszlávia elleni német támadás, részben Magyarországon keresztül.
- április 10.
Zágrábban usztasa vezetők kikiáltják a Független Horvát Államot. Ezzel a magyar vezetés Jugoszláviát megszűntnek tekinti.
- április 11.
A magyar honvédség megkezdi a támadást a Délvidéken. A 3. magyar hadsereg alakulatai Horvátország kiválása után léptek jugoszláv területre, és szigorúan a történelmi határig vonultak a Bácska, Baranya, Muraköz és a Muravidék területén. A jugoszláv királyi hadsereg egységei elszórtan ugyan, de heves ellenállást fejtettek ki.
- április 14.
A magyar honvédek bevonulnak Zomborra.
- április 14.
A 3. magyar hadsereg parancsnoka, Gorondy-Novák Elemér altábornagy elrendelte a veszélyesnek minősített területek átfésülését. A veszélyeztetett körzetekbe tartoztak az 1918 óta Bácskába betelepített szerb lakosság, a több tízezres lélekszámot kitevő dobrovoljácok által lakott teleülések.
- április 15.
Tito, az akkor még illegalitásban működő Jugoszláv Kommunista Párt főtitkára, Zágrábban megalakította a Katonai Bizottságot. A jugoszláv kommunista párt felhívást intézett Jugoszlávia népeihez, amelyben a megszállók elleni harcra szólított fel.
- április 17. után
A megszállt területeken a kezdetektől működő "szükségszerű" katonai közigazgatást fokozatosan alakították át úgynevezett "rendszeres" katonai közigazgatássá, amely 1941. augusztus 15.-ig állt fent.
- április 23.
A Délvidéken kihirdették a rögtönbíráskodást.
április 25-től Megkezdődik a magyar megszálló erők fokozatosan kivonása. Csak azok az alakulatok maradtak a térségben, melyeknek új központja a Délvidékre esett.
május-június
A dobrovoljácok helyére 3279, többségében bukovinai székely- és kis részben moldvai csángó családot nagyjából 13 200 lélekkel telepítettek be 35 ezer katasztrális hold földre. Ehhez a magyar kisebbséget diszkrimináló jugoszláv földreform által létrehozott 62 zárt dobrovoljác telep 53 ezer katasztrális holdjából vették igénybe a szükséges földeket.
- augusztus 15.
Megszüntetik a katonai közigazgatást, helyét a polgári közigazgatás vette át.
- június 7.
A magyar hatóságok által létrehozott internálótáborokban fogvatartottak létszáma meghaladja a 11 ezer fő volt.
- június 22.
A JKP KB-val együtt Tito megalapította a Nemzeti Felszabadító Hadsereg és Partizánosztagainak Főparancsnokságát (NOPOJ).
- szeptember 6.
A kormányzó Szombathelyi Ferencet nevezte ki a honvéd vezérkar élére.
- ősze
Gyújtogatásokat, vonatrobbantásokat, és telefonhálózat-, illetve vasútvonal-rongálásokat hajtanak végre a partizánok a Délvidéken. A magyar hivatalos szervek tagjai elleni rajtaütések számos áldozatot követelnek, a gyilkosságokat a legtöbb esetben hátulról, vagy lesállásokból leadott lövésekkel követték el.
- október 9.
Az események hatására Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök átirattal fordult Bárdossy miniszterelnökhöz a bácskai terrorcselekmények erőteljesebb megtorlása érdekében.
- október közepe-november 21.
A Honvéd Vezérkar főnökének statáriális bírósága tevékenykedik a térségben, és sajátos szerepet tölt be: a nyomozás, a vádemelés és az ítélkezés területén is kompetens volt. Tevékenysége- eltérően a szokásos jogi eljárásoktól- nem a körülmények pontos feltárására, hanem az ellenségesnek ítélt cselekmények megtorlására irányult.
- ősze
Az eljárások ellenére megalakult a sajkási partizáncsoport.
- december 13.
Csurogon a partizánok rajtaütöttek a magyar rendfenntartó erőkön. A támadásnak magyar részről halálos áldozatai vannak, és a partizánok foglyokat is ejtettek.
- december 17.
A partizánok Mozsoron ismétlik meg az előző rajtütést, hasonló eredménnyel.
- december 15.
A Délvidék visszacsatolását kimondó törvényt fogadott el a magyar országgyűlés. Erre azért csak ekkor került sor, mivel a magyar vezetés reménykedett abban, hogy a németek által megszállt Bánát is visszakerül.
- december 30.
A zsablyai csendőrőrsöt bizalmasan arról értesítették, hogy a Bánátból "gyanús elemek" szivárogtak át a Bácskába.
- január 4.
Egy Zsablya környéki tanyán felfedezett partizánközpontot felszámolása. A határvadászokkal megerősített csendőrség (összesen 250 fő) és a partizánok között a rajtaütéskor komoly tűzpárbaj bontakozott ki. A partizánok vesztesége 10 halott, a magyar járőrök 7 tagja pedig megsebesült. Ezt követően az V. hadtest parancsnokának, Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagynak a jelentései alapján Szombathelyi Ferenc utasítást adott a Sajkásvidék átkutatására. A feladat a partizántevékenység megszüntetése volt, a parancs nem vonatkozott a békés lakosság elleni fellépésre. A razziát végző karhatalmi erők vezetésével Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot bízta meg.
- január 5.
A magyar karhatalmi alakulatok felszámolták a Stevan Divnin vezette partizáncsoportot, amelynek létszámát 100–110 főre becsülték. További erősítést küldtek a térségbe, és az összes ottani karhatalmi erő parancsnoklásával Deák László ezredest, a 9. gyalogezred parancsnokát bízták meg.
- január 6.
Megkezdődött a Sajkás-vidék tervszerű átfésülése. Az elfogottak vallomásai megerősítették a görögkeleti karácsony napjára, január 6.-ra tervezett felkelés hírét, amely együtt járt volna a magyar, és német lakosság elleni bosszúhadjárattal. A Csurog, Zsablya, Sajkásszentiván, Dunagárdony és a Tisza által határolt területen a magyar tisztogató akció során közel kétezren vesztették életüket, nagyobbrészt civilek.
- január 8.
A 3. számú jelentés szerint már nagyszabású, Bánátból kiinduló, Újvidék irányú, jól előkészített csetnik támadást akadályozott meg a tisztogatás.
- január 12.
Feketehalmy-Czeydner úgy tájékoztatta Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, Bartha Károly honvédelmi minisztert, és Szombathelyi Ferencet, a vezérkar főnökét, hogy a partizánok Újvidékre húzódtak, ezért szükséges a razzia kiterjesztése erre a városra is.
- január 12-15.
Az Újvidék környéki partizánok támadásai váltották ki a három napig tartó katonai razziát, amely Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy és néhány társa önhatalmú akciójaként közel 3500-3800, főleg szerb és zsidó polgári személy (köztük nők, gyerekek, öregek) meggyilkolásával végződött Újvidéken, Zsablyán, Csurogon, Mozsoron és Óbecsén (Bečej).
január 13.
számú jelentés részletezi a helyzetet a folytatódó tisztogatással kapcsolatban. A bevezetőben még mindig csetnikekről ír Bajnóczy altábornagy, de a továbbiakban már partizánokat említ.
január 15.
számú jelentés szerint a szerb lakosság zöme támogatja a partizánokat, a terület "a kommunizmustól példátlanul fertőzött."
január 19.
Amint az újvidéki események híre- a hírzárlat ellenére- elterjedt Budapesten, Bajcsy-Zsilinszky Endre levélben tiltakozott Bárdossynál. Bárdossy az Országgyűlés előtt adott válaszában hangsúlyozta a nagyszabású partizántámadás veszélyességét, és a védekező eljárás jogosságát.
- január 20.
A magyar alakulatok körülzárták Újvidéket, elvágva a várost a külvilágtól. Nem működött a telefon, utazási és gyülekezési tilalmat rendeltek el, csak a gyalogos közlekedést engedélyezték, még a templomokat is bezáratták. Grassy József vezérőrnagy eligazítást tartott, ahol ismertette Szombathelyi Ferenc parancsát. Szombathelyi eredetileg ezekkel a szavakkal rendelte el a razziát: "Tisztogatást és megtorlást rendelek el."
- január 21.
Hirdetményeket ragasztottak ki Újvidék utcáin, bejelentve az általános razziát, 19 pontos ultimátumszerű parancsba foglalva a lakosság magatartására vonatkozó utasításokat. Az utcán való mozgás tilalmán kívül az utazást is betiltották. Az üzleteket az élelmiszerboltok kivételével bezáratta. A rádióhallgatást és a telefonszolgálatot szüneteltette. A templomokat, nyilvános szórakozóhelyeket bezáratta, az éttermek kivételével. Harangozni sem volt szabad. Minden összejövetel tilos.
- január 22.
Szombathelyi Ferenc vezérezredes táviratilag utasította Feketehalmy-Czeydner altábornagyot, hogy a törvénytelenségeket személyes felelősség mellett szüntesse meg.
- január 23.
Feketehalmy-Czeydner január 24-ére a razzia ,,nem csapásszerű", hanem fokozatos befejezésére vonatkozó irányelveket adott ki, ennek alapján az akció január 30-án teljesen be is fejeződött.
- március 10.
Az új miniszterelnök Kállay Miklós lett. Kállay vizsgálóbizottságot küldött ki Újvidékre Dr. Babós József hadbíró ezredes vezetésével a tények felderítésére. A bizottság 800 oldalas jelentésben számolt be az ott történt eseményekről. A nyomozás megállapította, hogy Újvidéken tömeges gyilkosságok történtek.
- július 10.
Szombathelyi elrendelte a katonai ügyészségi nyomozást.
- augusztus 13.
Horthy Miklós a hadsereg vélt becsületének védelmében a törzstisztek és tábornokok ügyében az eljárást beszüntette. Feketehalmy-Czeydner altábornagy és Deák László ezredes ügyében maga a Kormányzó meg szüntette az eljárást. Ezzel egyidejűleg, mindkettőt azonnali hatállyal nyugdíjazták.
- november 1.
Megalakul a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg (NOVJ), parancsnoka Tito.
- november 26.
Megalakul a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ).
- október 11.
Horthy Miklós megváltoztatta előbbi, múlt évi döntését, újra elrendelte Feketehalmy-Czeydnerék vád alá helyezését: "Minthogy vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc nyugállományú altábornagynak, vitéz Grassy József vezérőrnagynak és vitéz Deák László nyugállományú ezredesnek a Délvidéken lefolyt tisztogatási műveletek alatt tanúsított magatartása az időközben felmerült újabb adatok szerint lényegesen súlyosabb megítélés alá esik, mint amely a bűnvádi eljárás megindításának, illetve folytatásának mellőzése tárgyában az 1942. augusztus hó 13. napján Gödöllőn kelt elhatározásom alapjául szolgált, elrendelem, hogy az illetékes parancsnok a nevezettek elleni bűnvádi eljárás megindítása, illetve folytatása iránt - további elhatározásomra tekintet nélkül - haladéktalanul intézkedjék. Kelt Gödöllőn 1943. évi október 11. napján. Horthy Miklós."
- november 29.
Az AVNOJ a boszniai Jajcában bejelenti a Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság létrehozását és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulást.
- december 14.
A Vkf. bírósága 1943. évi december hó 14-én 9h-kor kezdte meg Budapesten II. ker. Margit körút 85/87. szám alatti főtárgyalási teremben Újvidék és környékén 1942. év januárjában honvéd és csendőr karhatalmak által elkövetett túlkapásokban - az előzetes Vkf. bírósági nyomozás és vizsgálat alapján - vétkesnek talált honvéd- és csendőrtisztek bűnügyét. Az ügy vádlottjai (15): Honvédtisztek (3): Vitéz Feketehalmy Czeydner Ferenc nyugállományú altábornagy, vitéz Grassy József magyar királyi vezérőrnagy, vitéz Deák László nyugállományú ezredes. Csendőrtisztek (12): Horkay József és vitéz Gaál Lajos magyar királyi csendőr ezredesek, vitéz Báthory Géza és Fóthy Ferenc nyugállományú csendőr alezredesek, Stepán László, dr. Kun Imre, dr. Csáky József, Bandur Károly, dr. Kacskovics Balázs, dr. Képíró Sándor, dr. Zöldy Márton magyar királyi csendőr századosok és Gerencsér Mihály magyar királyi csendőr főhadnagy. A főtárgyalás elnöke: Náday István m. kir. altábornagy. Tagjai: vitéz Németh József és vitéz Kiss János m. kir. altábornagyok. Tárgyalásvezető bíró: dr. Gazda Imre hadbíró százados, ügyész: Babós József hadbíró ezredes. Utóbbi kettő a Vkf. bíróságának is tagja.
- március 10.
Megalakul a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság, amely a Katonai Közigazgatás időszakát (1944. október 17.- 1945. február 15.) kivéve 1945. szeptember 1.-jéig működik.
- március 11-13.
Megalakul a Megszállók és Együttműködők Bűncselekményeit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság (Háborús Bűnöket Kivizsgáló Bizottság), amely 1948. április 14.-iég áll fenn.
- május 13.
Aleksandar Ranković vezetésével megalakul a jugoszláv Népvédelmi Osztály (Odeljenje za Zaštitu Naroda- OZNA). Az OZNA egy független, katonai szervezetként alakult meg, amely kizárólag a pártvezetés utasításainak megfelelően dolgozott. Az OZNA-nak négy alosztálya volt: 1. hírszerzés, 2. kémelhárítás, 3. katonai részleg és 4. technikai-statisztikai osztály.
- szeptember 6.
A Vörös Hadsereg Kladovónál átlépte a román-szerb határt. A jugoszláv partizánok megkezdték a Bánát elfoglalását.
- szeptember 9.
A JNH Vajdasági Főparancsnoksága Utasítás az ellenség által elhagyott helyiségekben való eljárásról c. dokumentumában előírta, hogy "a katonai igazgatás bevezetése után lehetetlenné kell tenni a népárulók menekülését, ezért be kell vezetni a polgári személyek mozgásának ellenőrzését."
- szeptember 21.
Josip Broz Tito, a jugoszláv kommunista partizánhadsereg főparancsnoka Moszkvában tárgyal Sztálinnal az együttműködésről és a térség jövőjéről.
- szeptember 25.
A JNH Főparancsnoksága Tito rendeletére a vajdasági Főparancsnokság parancsnokává Kosta Nađot, helyettesévé pedig Aćim Grulovićot, az addigi parancsnokot nevezte ki.
- szeptember 28.
A 3. Ukrán Front, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a 2. bolgár hadsereg megindítja a belgrádi hadműveletet.
- szeptember 29.
Moszkvában Josip Broz Tito, a kommunista partizánhadsereg főparancsnoka egyezményt ír alá a szovjet csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.
- szeptember vége
Újvidéken megkezdték a magyar hatóságok evakuálását.
- október 2.
A Vörös Hadsereg és a JNH Bánáti Operatív Övezetének egységei bevonultak Versecre és Nagybecskerekre. A JKP Vajdasági Tartományi Bizottsága utasítást adott a JKP minden bánáti és bácskai körzeti szervének, amely többek között kimondja: "A leghatározottabban meg kell kezdeni az ötödik hadoszlop, mindenekelőtt a megszállók ismert szolgáinak megsemmisítését. A pártszervezeteknek a legsokoldalúbban segítséget kell nyújtaniuk az OZNA szerveinek a bűnösök, különösen azon svábok és magyarok felkutatásában, akik irtották és bántalmazták népünket, fosztogatták és pusztították vagyonát, stb. Minden banditát meg kell büntetni bűncselekményeiért." A Jugoszláv Kommunista Párt Tartományi Bizottsága szerint a hatalmat a Vajdaságban is a Népfelszabadító Bizottságnak kell gyakorolni.
- október 4.
A szegedi V. honvéd kerületi parancsnokság elrendelte Bács-Bodrog vármegye Ferenc-csatornától délre eső részének hadműveleti kiürítését.
- október 6.
Pancsován magyar kényszermunkásokból megalakult az 1200 fős Magyar Munkás Zászlóalj azzal a feladattal, hogy "hadianyag szállításával segítse a jugoszláv és szovjet egységeket".
- október 8.
A német hatóságok elrendelték a bácskai németek kitelepítését Németországba. Október 13-ig 60-70 ezer németet evakuáltak a palánkai, a kulai és az apatini járásból.
Az Újvidék melletti Hadikligetről (Veternik) elindultak Magyarország felé az oda telepített bukovinai székelyek. Szabadkán a partizánok csaknem kivétel nélkül meggyilkolták őket.
A Vörös Hadsereg egységei bevonultak Zentára. A partizánok bevonultak Moholra. A helyi népfelszabadító bizottságok azonban csak 1944.október 14-én alakult meg, eközben tömegesen végeztek ki ártatlan magyarokat minden vizsgálat nélkül.
Kanizsán a partizánok bevonulása után az odaérkező bánátiakból megalakult a Népőrség
