Martonoson nemcsak az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatoknak állítottak emléket, hanem a második világháború összes áldozatának

A Vajdasági Kutató Központ, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai egyesülete és a magyarkanizsai önkormányzat közös szervezésében emlékházat avattak szerdán Martonoson a II. világháború martonosi áldozatainak emlékére abban a családi házban, ahonnan 1944-ben elhurcolták Forró Lajos történésznek, a Délvidék Kutató Központ képviselőjének nagyapját.

Az emlékház létesítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta, a rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt.

– Nagyon örülök, hogy ismét egy új mérföldkőhöz érkeztünk a múlt feltárásában, s hogy az a ház, ahonnan a nagyapámat elvitték, visszakerült a család tulajdonába, és egy közösség számára olyan emlékházzá sikerült alakítani, amely okulásul szolgálhat. Fontosnak tartottam az is, hogy ne csak a mi, 1944/45-ben kivégzett áldozataink emléke kapjon helyet itt, hanem a második világháború összes áldozatának, a zsidó áldozatoknak, a kényszermunkára elhurcoltaknak emléke is, valamint a magyar katonák és a partizánok emléke. Egy ilyen gesztus után tudunk majd leülni beszélgetni, mert nem az hozza el a megbékélést, ha a homokba dugjuk a fejünket, hanem az, ha együtt emlékezünk meg az áldozatokról. Mert az ellenség addig ellenség, amíg fegyver van a kezében. Ha nincs, akkor már nem ellenség, és ha meghalt, akkor áldozat- mondta köszöntőjében Forró Lajos, aki minden segítőnek megköszönte a példás összefogást.

Kávai Szabolcs tartományi képviselő kiemelte: a maga nemében egyedülálló vajdasági emlékházat avatnak, a megbékélés emlékházát, amely nemzeti, vallási hovatartozástól függetlenül állít emléket, hisz minden nemzetnek vannak áldozatai és vannak sérelmei.

– Az áldozatokról meg kell emlékezni, a sérelmekről beszélni kell, ez a mi feladatunk. Szakítanunk kell azzal a hagyománnyal, hogy a győztes írja vagy hamisítja a történelmet. Hosszú és nehéz feladat áll előttünk, de meggyőződésem, hogy türelemmel, szorgalommal és eltökéltséggel el tudjuk érni azt a célt, hogy mindenki minden áldozat emlékét tiszteletben tartsa. A mai megnyitó egy kis civil kezdeményezés, de bízom abban, hogy a jövőben négy ország, Szerbia, Magyarország, Németország és Izrael közreműködésével mondjuk Újvidéken vagy Szabadkán létrejön a megbékélés múzeuma- mondta Kávai Szabolcs.

Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy ha emlékezünk, akkor tanulunk a történelemből, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg. De csak akkor tanulunk a történelemből, ha visszautasítjuk a hamisítást, ezért őszintén és nyíltan kell szembenézni múltunkkal. Szerinte a XX. század legnagyobb katasztrófája volt a II. világháború, százmilliók szenvedéseit okozta, 1944 tragédiája pedig kitörölhetetlen rettenet a vajdasági magyarság történelemtudatában. A martonosi emlékház része a magyar nemzet kollektív emlékezetének is. A feledés homálytól kell megvédeni azokat, akik áldozatul estek, emléküknek figyelmeztetnie kell az utókort is, mondta Nyilas Mihály.

Miután Simor Márton szobrászművész és Forró Lajos leleplezték a ház emléktábláját, Savelin Zoltán martonosi plébános kérte az Úr áldását az emlékhelyre.

Majd Magyar Anna magyar országgyűlési képviselő az ünnepi beszédében kijelentette:- Történelmi esemény a mai, egy olyan sorozat kiemelkedő eseménye, amely némi elégtétel lehet azok számára, akik szenvedő a 44-es, 45-ös vérengzések történéseinek. Elégtétel minden magyar ember számára is, sőt, minden érző szívű ember számára. Az ártatlanul megvádoltak és kivégzettek nevét mossa egyre tisztábbra ez a mai rendezvény, és a templomkertekben felállított emlékművek, melyek a mártírok helytállásra emlékeztetnek. Az emlékház segít a korszakról alkotott homályos kép tisztulásában, de nemcsak emlékezni kell, hanem emlékeztetni is. Itt illeti köszönet azokat, akik segítenek megőrizni a múlt darabjait, akik fáradságos kutatómunkával világ elé tárják a történelem e részletét. Több tízezer áldozat, köztük huszonöt martonosi várja majd 70 éve csöndben, hogy ártatlanságukat mindenki elismerje. Ehhez egyre közelebb vagyunk, minden egyes megemlékezéssel.

Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója a megnyitóbeszédében azt emelte ki, hogy sok emlékházat látott már, de ez az első hely, ahol bármilyen rezsim áldozatai egyformán emléket kaptak. Kérte, legyen ez a megbékélés háza.

A megnyitót követően a jelenlévők megtekintették az emlékházat. Forró Lajos kérdésünkre elmondta, hogy kezdetben majd csoportos látogatásokat fogadnak, és hamarosan közzéteszik, milyen módon, mikor lehet megtekinteni a tárlatot.

https://www.magyarszo.com/fex.page:2012-11-22_Retteges_idoszaka.xhtml

Hivatkozás: https://www.magyarszo.com/fex.page:2fd1a921-19a2-e997-ede0-72351bb77ec4.xhtml