2012. november 4,

Virág István apátplébános az 1944-es megtorlások egyik horgosi mártírja, akinek az emlékére ma szentmisét tartottak a helybeli Havas Boldogasszony katolikus templomban, és akinek a tiszteletére emlékhelyet avattak a templomkertben. Az alkalmi istentiszteleten egyházi főméltóságok és a politikum jeles képviselői- köztük Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke- a helybeliekkel együtt imádkoztak Virág István plébános lelki üdvéért.

Msgr. Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök a vértanúra emlékezve elmondta, hogy 2007-ben Horvátországban megjelent Az 1944/45-ös áldozatok mártírologiája című, 1019 oldalas könyv, amely az itteni egyházközösség területéről 663 ártatlanul kivégzett nevét közi, köztük négy püspökét, papokét, szerzetesekét más egyházi személyekét. A szabadkai egyház- megyéből 12 vértanú pap neve szerepel a kiadványban.

• A nemzetek közötti megbékélés ma már helyenként kézzel fogható. Bački Gračacon, az ottani három tömegsír szentelésén például dr. Irinej Bulović bácskai pravoszláv püspök is részt vett. Visszatér tehát az emberi méltóság megbecsülése- mondta a püspök, aki egyúttal ismertette a 83 éves korában megkínzott és kivégzett Virág atya életútját.

Dr. Kiss-Rigó László, Szeged- Csongrád Egyházmegye püspöke a szeretet erejéről szólva azt hangsúlyozta, hogy a világot nem a maffia, az önzés, a kapzsiság és az igazságtalanság irányítja, hanem a szeretet és, hogy a vértanúk vérének minden cseppje valójában a kereszténység magva.

Az istentisztelet végén az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt.

A templomkertben elsőként Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont képviselője mondott beszédet. Többek közt kiemelte, hogy a kegyelethely mementóként idéz egy olyan kort, amelyben ember embernek volt farkasa.

• A mai kegyeletadást Varga Lajos moholi plébános tiszteletére állatott emlékhely avatója és szentelője követi majd, november 21-én pedig Martonoson nagyapám egykori házában emlékházat avatunk a második világháború áldozatainak emlékére- mondta a kutató, hozzátéve, hogy a munka folytatódik, újabb kegyelethelyeket állítanak majd, többek közt Csongrád megye nagylelkű felajánlásának köszönhetően.

Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa tartományi képviselője úgy vélte, addig nem lesz megnyugvás, amíg az ártatlan áldozatokat nem rehabilitálják, hozzátartozóikat nem kártalanítják anyagilag és erkölcsileg egyaránt, és amíg a szerb történelemkönyvek nem tesznek említést a 44/45-ben legyilkolt magyarokról.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke képviselőtársainak bátorító gondolatait is magával hozta. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedhetünk a Szerb Köztársaság területén, Horgoson, e mártírsorsú kegyetlenül legyilkolt Virág István pap emléktáblája előtt, mire számíthatnak majd a gyerekeink 50-60 év múltán, és mi lesz itt a Délvidéken, akár a Felvidéken, Kárpátalján vagy Székelyföldön, egy választ adott a politikus:- Mi leszünk itt! Magyarok!- mondta .- Itt élünk majd szerbekkel, horvátokkal, szlovákokkal, románokkal és a többi őshonos néppel együtt, mert csak egy út áll előttünk, a többi járhatatlan. Ez az út a határon átívelő nemzetegyesülés történelmi korparancsa- hangsúlyozta az országgyűlés alelnöke, rámutatva egyúttal a történelmi múlt súlyos következményeire, Magyarország és a magyarság sorsát az elmúlt századokban meghatározó drámai történésekre.

Virág atya nyolcvanéves életútja során megtapasztalhatta az európai nagyhatalmak konfliktusainak térségi és helyi következményeit. Isten szolgája volt, aki emberi tisztességével vívta ki a helybeliek megbecsülését, aki a nagy gazdasági válság idején szegénykonyhát működtetett gyakran saját jövedelméből segítette ki a rászorulókat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, vallásukra. A gonosz azonban nem győzhet. Reménykednünk kell, hogy eljön az idő, amikor az áldozatokat és a bűnösöket néven nevezhetjük, az áldozatokat elsirathatjuk és eltemethetjük. Reméljük, hogy a több tízezer embertársunk kegyetlen halála, mártíromsága végül is életre kelti a történelmi megbékélést a szerbek és a magyarok között.

A globalizáció olyan létünket fenyegető válságot hozhat felszínre a Kárpát-medencében, ami növelheti a veszélytudatot és a felismerést, hogy össze kell fognunk, mert csak együtt tudjuk legyőzni a bajt és biztonságot, gazdaságot, gazdagságot, együttélést, távoli nyugalmat teremteni- vélekedett Lezsák Sándor.

Végezetül Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester szólt az egybegyűltekhez:

Virág István plébános Isten alázatos szolgája volt, emléke többet szimbolizál, mint egy személy tragikus sorsát, a vele szemben elkövetett igazságtalanságot. Ez az emlékmű, amelyet neki szentelünk, egy egész közösség, a vajdasági magyarság megkövült fájdalmát és múltba tekintő igazságkeresését jelenti. Ezzel az emlékhellyel egy üzenet születik a jövő generációja számára, amely üzenet figyelmeztet és óvva int a múlt tragédiájára emlékeztetve. Emlékeznünk kell, de nem szabad engednünk, hogy a harag és a bosszúvágy sötét felhője lepje el a lelkünket. A keresztényi megbocsájtás szellemében kell visszagondolnunk a múlt sötét eseményeire, a mindenkori nemzet mártírjaira- emelte ki a polgármester.

A kegyelethelyet Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Simon Márton szobrászművész leplezte le, Msgr. Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök pedig megszentelte.

Elsőként Nyilas Mihály polgármester koszorúzott, majd Csongrád megye képviselője és Lezsák Sándor, továbbá Msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök, Gutási Ákos horgosi plébános, a Délvidék Kutatóközpont, a VMDK szegedi tagozata valamint többek közt a horgosi helyi közösség és a Magyar Remény Mozgalom képviselői helyezték le koszorúikat az emlékhelynél.

ro

Hivatkozás: https://www.youtube.com/playlist?list=PLULEXqjlR3ot-Vk98fbW5b8D3eCFTWplu