Budapestről is indultak megemlékezők a délvidéki települések tömegsírjaihoz, hogy leróják kegyeletüket az

1944-45-ben tömegesen kivégzett magyar nemzetiségű áldozatok előtt. Szabadka, Szenttamás, Csurog, Temerin...Szabadkán a Szárnyaszeget madárnál, hála az ottani magyaroknak méltó emlékhely készült, de a tömegsír további területén építkezés indult. Csurog határában szemét-telepen át vezet az út a tömegsírhoz, mely egy dögtemető alatt fekszik. Csurog teljes magyar lakosságát likvidálták, illetve a járeki haláltáborba hurcolták. ... Miért tűrjük, hogy szeméttelep közepette kelljen úgy imádkoznunk, hogy az emlékezés csöndjét fel-felveri a szemetelők zaja, rikoltozása, és elborzaszt a földön heverő állati koponyák látványa? A mai napig is csak a tömegsírok egy részénél, és ott is méltatlan körülmények között lehet emlékezni mártírjainkra.

A kivégzettek pontos számát és nevét a mai napig nem ismerhetjük, ahogy sok áldozat hollétét sem.

A mai napig csak egyénileg lehet az ártatlan áldozatok rehabilitációját kérni, holott kollektív bűnösként kínozták és végezték ki őket. A mai napig nem történt hivatalos bocsánatkérés az elkövetett szörnyűségekért. A szerb politika tudatosan készült a téma elkerülhetetlen feltárására, hamis, a kivégzések után íródott feljelentésekkel dokumentálták az emberirtást.

A kutatások előtt most megnyitott újvidéki levéltár 66 év óta várt válaszokkal szolgálhat, ha lesz aki kikutassa....

Az egységes magyar nemzet kötelessége, hogy biztosítsa a feltárási, kegyeleti és tájékoztatási munkálatokat. Ezt a folyamatot az Európai Unióba törekvő Szerbia ha nem is támogatja, de már nem akadályozza!

Galéria