Kiemelt on Keskenyúton

Verbász dicső múltja és kálváriája

Wed, 18 Mar 2026 07:01:00 +0200

Matuska Márton, Horváth László, Paraczky László előzetes kutatásait és írásait kiegészítette A. Verbászi Zoltán, kötetbe szerkesztette Cseresnyésné Kiss Magdolna. A kemény kötésű, 300 oldalas mű megrendelhető Fülöp Zoltánnál Verbászon (Szerbia) zoltanusphilippus@gmail.com és a kiadónál a keskenyut@magecon.hu e-mail címen.

A kötet ára: 6.500 Ft (önköltséges)

Pannon RTV

Magyar Szó

Vajdasági RTV

Megrongálták a járeki keresztet

Mon, 03 Nov 2025 05:39:00 +0200

Október 31-én a temerini Első Helyi Közösség, a magyar művelődési egyesület, a VMDP és a VMSZ megkoszorúzta a második világháború végi magyar áldozatok emlékére állított fakeresztet, de ilyenkor tiszteletből mindig virágot helyezünk el a több ezer német emlékére állított kereszt talapzatán is. Ekkor vettem észre a többnyelvű emléktáblát ért károkozást, az ismeretlen tettes vagy tettesek gyalázatát. Betűket és szövegrészeket módosítottak, nyilvánvalóan, hogy kigúnyolják az egykori táborlakók emlékét. Járekon legalább 18.000 német és 3.500 magyar raboskodott, a halottak száma megközelíti a hat és fél ezret, közülük ezer a gyermek, az ezerből pedig közel száz a magyar! A táblán az „internáló tábor”-ból most szellemtelenül és lelketlenül valaki mégis "ló tábort"-t kreált, számomra egyértelmű politikai provokációs szándékkal, de itt jegyzem meg, hogy más nyelvű szövegrészeket is támadás ért. Csorba Béla, a VMDP elnöke

Konferencia Temerinben 2025. október 17.

Thu, 16 Oct 2025 06:48:19 +0200

Az alábbi beszámolók jelentek meg a délvidéki online sajtóban rendezvényünkről.
Magyar Szó
https://www.magyarszo.rs/kultura/a.340698/A-megtorlasokrol-a-legujabb-kutatasok-tukreben
Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó napilap október 18-i, nyomtatott számában is beszámoltak az eseményről.
VAJMA Vajdaság Ma
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31025/Nyolcvan-ev-tavlatabol-A-delvideki-magyar-kozossegek-tragediaja.html
RTV
https://www.rtv.rs/hu/t%C3%A1rsadalom/konferencia-matuska-m%C3%A1rton-eml%C3%A9k%C3%A9re_1664903.html
Pannon TV
https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tomegsirok-es-lagerek-delvideken-1944-48-tudomanyos-konferencia-temerinben
A Kossuth rádió Határok nélkül című műsora október 20-i adásában
https://mediaklikk.hu/audio/kossuth-radio/2025/10/20/18-01/kultura/hatarok-nelkul/

Délvidéki népirtás a HIR FM műsorán

Fri, 06 Dec 2024 12:11:00 +0200

Farkasverem 2024. december 1.
Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor kitalálójának, Belénessy Csabának halálát követően, a házigazda Velkovics Vilmos állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Farkasverem. A HÍR FM történelemórája minden vasárnap kilenctől tízig hallgatható.

ÉLETMŰDÍJ 2024

Tue, 03 Dec 2024 14:17:07 +0100

KESKENYÚTON ÉLETMŰDÍJAT
adományoz
Csorba Béla
költő, néprajzkutató, publicista, tanár részére
Délvidék történetének, néprajzának, kutatásáért, különös tekintettel az 1944-45-ös délvidéki népirtással kapcsolatos átfogó, kitartó és áldozatos feltáró, dokumentáló, ismeretterjesztő, az áldozatok emlékének megőrzéséért végzett munkásságának elismeréseként.

A Keskenyúton emlékéremmel 2014-ben kitüntetett CSORBA BÉLA ÉLETMŰDÍJA 300.000 Ft és DÍSZOKLEVÉL

Megemlékezés 2024

Fri, 29 Nov 2024 08:32:44 +0100

Kiskunhalas adott otthont a délvidéki vérengzés 80. évfordulója alkalmából tartott országos megemlékezés záró rendezvényének, amelynek szervezői a Keskenyúton Alapítvány és helyi civil partnerei, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület és a Pásztortűz Egyesület voltak.

A Moholról Világos Tibor, Temerinből és Óbecséről, Szabó Gabriella, Verbászról és Topolyáról Paróci Mária vezetésével szervezetten érkező mintegy 100 zarándok, és a szépszámú helyi hívő részvételével a kiskunhalasi Szent Péter és Pál római katolikus templomban szentmisére gyűltek az emlékezők.

A mise kezdetén Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere köszöntötte a résztvevőket, Beszélt arról, hogy a település 1000 szállal kötődik a Délvidékhez, a magyarság viharos történelme során menedéket nyújtva a menekülésre kényszerített nemzettársainak.
Fülöp Róbert méltatta a november 6-i megemlékezést és a Délvidéki magyar golgota 1944-45 vándorkiállítást, megemlékezett az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás áldozatairól.

Seffer Attila címzetes prépost az alkalomhoz illeszkedő szentbeszédében a reménybe vetett hittel biztatott az emlékezésre, Isten kegyelmére és a Szentlélek éltető erejére hivatkozva a megnyugvására.

A szentmisén közreműködő Lorántffy Zsuzsanna kórus, a ministránsok fiatal közössége és dr. Bogner István szolgálata tette különlegesen meghatóvá az emlékezést.

Dr. Bogner István nem ismerhette édesapját, Bogner József országgyűlési képviselőt, akit 1944 őszén vettek őrizetbe és hosszas megaláztatások után 1945-ben, Szabadkán végeztek ki a kommunista hatalom képviselői.

A zsúfolásig megtelt templomban a délvidéki zarándokok és a helyi hívek közösen elénekelték a Himnuszt, a szentmise a Boldog asszony anyák dallamára ért véget.

A szentmisét követően a szervezők agapén köszöntötték és terített asztallal látták vendégül a résztvevőket.
A helyi Tiszti Klubban dr. Döme Ottó, elnök, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület részéről hangsúlyozta, hogy szervezetük célja pont az, hogy a sokáig elhallgatott eseményekre felhívják a figyelmet. Végső István, történész, a Pásztortűz Egyesület elnöke az elmúlt évszázadok közös történelmét, a Kiskunhalasra menekülések történetét foglalta össze 1848-tól 1944-ig.
Cseresnyésné Kiss Magdolna a Keskenyúton Alapítvány részéről köszönte meg a zarándokok részvételét. Átadta az Alapítvány és a rendezvény fővédnökének, Schmittné Makray Katalin asszony üdvözletét, aki idén sajnos nem tudott együtt emlékezni a zarándokokkal. Szabó Gabriella újságíró, a temeriniek szervezője is az emlékezés fontosságáról beszélt, felidézve az "Akikért nem szólt a harang" zarándoklatok közel negyedszázados történetét.
Köszönetet mondott a halasiaknak, hogy otthont adtak a rendezvényeknek.
Hangsúlyozta, hogy a szentmisével és az imával emlékezőket sohasem a bosszú, hanem a megbocsájtás és az emlékezés vezérli.

A zarándokok programja a Csipkeház és Múzeumban fejeződött be, ahol megtekintették a Délvidéki magyar golgota vándorkiállítást és a Múzeum igazgató asszonyának, Szécsiné Rédei Évának szakavatott vezetésével megismerhették a halasi csipke történetét, a csipkeverő asszonyok a csipke készítés rejtelmeibe is bevezették a munkájukat értékelő és csodáló délvidéki vendégeket.

Szentmise az áldozatok emlékére

Thu, 21 Nov 2024 14:13:19 +0100

„AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG”
Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Keskenyúton Alapítvány és a Pásztortűz Egyesület
tisztelettel hívja és várja Önöket
az 1944-45-ös délvidéki véres események 80. évfordulója alkalmából tartandó
SZENTMISÉRE
Időpont: 2024. november 24. 10 óra
Helyszín: Szent Péter és Pál Katolikus Főplébánia Templom
(Kiskunhalas, Szent Imre út 14.)
A szentmisét Seffer Attila plébános celebrálja.
A Délvidékről szervezetten érkező zarándokokat és a résztvevőket
Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere köszönti.
A misét követően a zarándokokat agapén látjuk vendégül.
A Csipkeház és Csipkemúzeumban
megtekinthető lesz a Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 vándorkiállítás.
Védnökök:
Kövér László az Országgyűlés elnöke
és Schmittné Makray Katalin asszony, a volt köztársasági elnök felesége
Mondjátok el gyerekeiteknek! Ez is a magyar történelem része!
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni. Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk
és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján
a délvidéki magyarsággal történt, az Isten és ember előtt is bűn volt.”
Kövér László
2024. november 24-én Kiskunhalason és szerte a világon, ahol magyarok élnek,
imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk
meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra,
akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét.

Razzia központ épül Újvidéken

Thu, 21 Mar 2024 15:04:55 +0100

Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó napilap 2024. március 8-i száma szerint

Újvidéken tehát Razzia-emlékközpont épül, amely „az 1942 januárjában lezajlott pogrom áldozatainak állít majd emléket” és „a razziáról szóló tananyagot is beépítik a történelem tankönyvekbe”.

Nem lehet ez ellen éppen senkinek semmilyen kifogása. A probléma akkor kezdődik, ha tudjuk, hogy az 1944. évi újvidéki „második razzia” magyar áldozatainak – amely során 1944 októberétől a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket, „amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi” – nincsen méltó emlékműve.

Szentmise Matuska Márton emlékére

Fri, 01 Mar 2024 11:12:14 +0100

Döbbenten hallottam a hírt: 88 éves korában meghalt Matuska Márton újságíró, a délvidéki magyarság ügyének lelkes szolgálója. Ahogy a döbbenet súlya alatt elnézek a távolba, ott látom alakját a Magyar Szó hétfői operatív ülésének asztalánál, szótlanul végighallgatja az „elkötelezett újságírás” heti feladatairól szóló emelkedett szólamokat, majd föláll, és eltűnik valahol a déli vidékek titokzatos világában. Vasárnap aztán a Németh Istvánnal egy oldalon közölt bácskai, bánáti vagy baranyai élménybeszámolója beragyogta a családok ünnepét. Heti írása maga volt a példa, az útmutatás és az alázat. Matuska Márton már akkor elmondta nekünk: van egy hatalmas, átláthatatlan titok, amely a Délvidék keserves évszázadai során is megtartott bennünket, s ez a titok a magyar nemzet rejtve őrzött – csak az elődeink pillantásában továbbadott –, örökölhető méltósága. Mert az 1970-es 1980-as években – Matuska Márton újságírói pályájának derekán – a fővesztés büntetésével járt, nemhogy a magyar nemzeti kultúra, a nemzeti hagyományok értékeiről szólni, de száműzték a közéletből még azt is, aki falujának 100–200 éves múltjáról kísérelt meg méltósággal írt. Aztán váratlanul a Magyar Szó 1990 októberétől 1991 februárjáig napi folytatásokban közölte a Negyvenöt nap negyvennégyben című írását, melyben elsőként szólt az 1944–1945-ös partizánterror áldozatairól. Példátlan bátorság volt megírni a délvidéki tömegsírok történetét. Matuska Mártonnak meghatározó szerepe volt az 1991-ben készült Temetetlen holtjaink című dokumentumfilm elkészítésében is. Elszánt vállalkozása sok történészt biztatott és bátorított az 1944–1945-ös események kutatására.
2014-ben a Magyar Örökség kitüntetés odaítélésekor így méltatták a munkásságát: Matuska Márton célja volt föltárni a délvidéki magyar tragédia teljes valóságát, kifejezni együttérzését azokkal az emberekkel, „akik személyesen, családi tragédiájuk árán szenvedték el az üldöztetést. Példája és munkássága megerősít minket a hitben, hogy az atrocitások áldozatai egyszersmind vértanúk is, akik mártírhalálukkal tanúságot tettek hitükről, magyarságukról, és hogy megerősítenek minket ezáltal a jelenben és a jövőben is.”
A megtorlás napjai (1991), a Hazánk, a mostoha (1994), A temerini razzia (2001), az Újvidéktől Újvidékig (2002), a Három mártírunk (2002) és Az elhallgatott razzia – Újvidéki vérengzés (1944/45) (2015) című munkáiban Matuska Márton a hozzátartozókkal folytatott beszélgetések, a fönnmaradt naplófeljegyzések, levelek és családi iratok révén mutatta meg a megtorlás valódi történelmi és társadalmi dimenzióit. Nem csak arról volt szó, hogy vértől megrészegült partizánhordák a Bácskában és a Bánságban ezrével irtották a magyarokat – és a németeket –, de mindenekelőtt arról, hogy a túlélő nemzedékeknek is évtizedekre-évszázadra megmérgezték az életét. A titói kommunista hatalom a partizán-vérengzésre épült, ezért a konszolidálást követő évtizedekben a bűnök elfedése-eltitkolása is csak terrorral volt lehetséges. A titói kommunista hatalom fegyveresei az első pillanattól kezdve nem kizárólag a szerb nép ellen bűnt elkövetőket „vadászták le”, és büntették meg, szándékuk mélyén a magyarság megtizedelése, vezető szellemi, gazdasági és politikai értelmiségének a likvidálása, a közösség életerejének a megtörése munkált. Magyar hivatalnokok, ügyvédek, papok, írók és tanítók váltak a terror áldozatává.
Matuska Márton 2004-ben, a megtorlás 60 évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen A Szózat egy tanulsága című írásában így fogalmazott: „a minket ért sérelmeket mi magunk tettük szóvá mindenekelőtt önmagunk, de ország-világ előtt is. Nem mást, mint az oly sokszor hiányolt életképességünket igazolva ezáltal. Ha valamire, erre csakugyan kimondhatjuk a Szózatból tanultakat: »Megfogyva bár, de törve nem!«” Elmondta: „a legelső megemlékezést 1990. október 27-én Temerinben tartotta a VMDK körzeti szervezete az akkor még csak egy betonfödéllel és két kicsi betonkereszttel megjelölt tömegsír mellett”.
Molter Károly nagysikerű regényében Tibold Martin a sváb fiú, a XX. század első évtizedében még abban bízott, hogy a Bácskában az „építő magyarság” társadalmának egyszer majd ő is részese lehet. Verbászi németként, határozott szomorúsággal úgy érezte, hogy az egykor német mérnökök által szabott széles utcákon végighúzódó házakban lakó családok otthonában ugyan elevenek a hagyományok, de nincs történelem, és főleg nincsenek a történelemre emlékezők. Valamikor Bácska „lecsapolt mocsárvidék” volt, de azután jöttek szorgos népek, és olyan termővé varázsolták a lapályt, ahol érdemes volt élni, ahol érdemes volt otthont teremteni. Mert lám, a közeli Ferenc-csatorna partjai közt zajló gabonakereskedés is ígéretessé teszi az eljövendő időket. Csakhogy az eljövendő idők egészen mást hoztak a Bácska, s vele együtt Verbász és az egész Ferenc-csatorna-menti városok és falvak népeinek az életébe, alig néhány évtized múltán Tibold Martin svábjai, és magyar játszótársainak utódai eltűntek a vidékről, egykori létezésükre évtizedek múltán mindössze néhány jeltelen tömegsír emlékeztet.
Matuska Márton egyik tanulmányában idézte Lotz Tibor soproni nyugalmazott evangélikus lelkész 1992. november 30-án, A megtorlás napjai című kötete megjelenése után hozzá intézett levelét, melyben az idős, egykor verbászi egyházi méltóság elmondta, családja nem volt magyar eredetű, de magyarul éreztek, beszéltek, és a gyermekeiket, kicsiny koruktól magyar szellemben nevelték. Mint egykor Tibold Martin családja, ők is „magyarnak tudták, érezték magukat”. Apja az 1944. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka során a partizánok által végrehajtott kivégzések áldozata lett. A tiszteletes úr leveléhez mellékelte az általa ismert 103 áldozat névsorát.
Egyéni és családi tragédiák, kivégzett ártatlanok és megfélemlített túlélők, marcona rablók és politikai komiszárok, nemzeti elfogultság és féktelen vagyonszerzési indulat, hatalmi erőszak és intézményes terror kavarok együtt abban a fél évszázadnyi történelemben, amely a Bácskában és a Bánságban 1944 októberében, a partizánok megjelenésével vette kezdetét, és tartott évtizedeken át, mindaddig, amíg az intézményesült haszonélvezők táborának az akarata érvényesült: tartott Jugoszlávia összeomlásáig. Ezeknek az időknek volt elszánt krónikása Matuska Márton.

In memoriam Matuska Márton

Wed, 14 Feb 2024 08:28:24 +0100

Hosszas betegség után, életének 88 évében elhunyt Matuska Márton, alapítványunk szakértői testületének elnöke.
Az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás történetének úttörő kutatóját gyászoljuk. A rendkívüli életpályát befutott temerini származású tényfeltáró újságíró, író munkásságával beírta nevét a Délvidék és az egész magyarság történetébe. Elhívatottan terjesztette a titói kommunizmus rémtetteit, rendíthetetlen bátorsággal őrizte az áldozatok emlékét. Könyveivel és ismeretterjesztő előadásaival érdeklődők sokaságát ismertette meg a történelem e véres fejezetével. A témában szerzett ismereteit önzetlenül osztotta meg a fiatal kutatókkal, neki köszönhetjük, hogy ma fiatal történészek is foglalkoznak a témával. Legendás "dosszié"-i ma már digitális formában feldolgozásra kerültek és kutathatók a zentai székhelyű VMMI-ben.
A Magyar Örökség díjas Matuska Márton munkásságát számtalan kitüntetéssel ismerték el.
80. születésnapján elnyerte Alapítványunk Keskenyúton életműdíját.

Megemlékezés a titói kommunizmus áldozatairól

Tue, 13 Feb 2024 09:06:45 +0100

A titói kommunizmus áldozataira dr. Bogner István egyetemi tanár,
a mártírhalált halt Bogner József (1907-1945) országgyűlési képviselő fia,
Kiss Igor, Óbecse község képviselő-testületének elnöke
és Mező Gábor újságíró emlékezik.
Közreműködik: Schön György versénekes.
Háziasszony: Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány elnöke.
Időpont: 2024. február 27. 18 óra
Helyszín: Polgárok Háza Budapest, VIII. Visi Imre utca 6.

Könyvbemutató a Józsa Judit Galériában

Wed, 07 Feb 2024 13:56:46 +0100

Botlik József a tőle megszokott történészi alapossággal vázolta az 1944-45-ös délvidéki népirtás előzményeit és részleteit. Mező Gábor megrázó részleteket, és eddig nem igen ismert háttér információkat osztott meg a közönséggel.

Különösen megtisztelő volt, hogy bemutatónkon részt vettek a Kárpátaljról gulágra hurcoltak történetének kutatója, Dupka György történész, valamint az AQUINÓI SZENT TAMÁS Ökumenikus Közéleti Akadémia vezetői és diákjai is.

Köszönjük Józsa Juditnak a helyszín biztosítását, Molnár Adriennének a színvonalas műsorvezetést.

„Megkérdőjelezhetetlen az emlékhely létjogosultsága”

Thu, 22 Sep 2022 12:01:00 +0200

Tüntetést szervezett hétfőn Újvidéken az Október 23-a Antifasiszta Front. Az 1944–45-ös áldozatok emlékére tervezett emlékmű miatt tiltakoztak.

Miloš Perović aktivista szerint ez az emlékmű a becstelenség és az árulás szobra, amit a szerb és magyar kormány együttműködésével állítottak fel. Sérelmezte, hogy háborús bűnösök és fasiszta szervezetek tagjainak neve is szerepelne rajta. Szerinte az ártatlan áldozatokról meg kell emlékezni, de az előbb említettekről semmiképp.

Kiemelte, nem a magyar kisebbség ellen szól a tüntetés.

Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének elnöke is megszólalt a tüntetés kapcsán. Az Újvidéki Rádió híradójában elmondta, a VMSZ nem lepődött meg különösebben, hisz nem ez volt az első alkalom, hogy a szerb ellenzéki pártok felszólaltak, vagy tüntettek az emlékmű ellen. Mint mondta, a jelenlegi tüntetés alkalmával azonban megrongálták a talapzatot és névsorral ragasztották le. A Vajdasági Magyar Szövetség számára ez megbotránkoztató és elítélendő, hiszen köztéri felület rongálásáról van szó.

Tiltakozás a műemlék ellen

Wed, 07 Sep 2022 12:01:00 +0200

Újvidéken, a Limán IV. városrészben a múlt héten kezdték meg az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely kialakítását.

Az emlékmű felállítását 2016-ban kezdeményezte a Vajdasági Magyar Szövetség. A munkálatok megkezdésére vonatkozó építési engedélyt június 27-én adták ki. A közvélemény egy része, köztük több ellenzéki párt azonban ellenzi az emlékmű felállítását. Szerintük az áldozatok között elítélt háborús bűnösök is szerepelnek. Az Október 23-a Antifasiszta Front 18 órától szervezte meg a tiltakozást az emlékhelyen.

Tüntetést szerveztek Újvidéken, az ártatlan áldozatok épülő emlékhelyénél

Wed, 07 Sep 2022 12:01:00 +0200

Tüntetést szerveztek hétfőn este hat órakor Újvidéken, a Limán IV. városrészben épülő, az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely talapzatánál – számol be a 021.rs hírportál.

A megmozdulást az Október 23-a Antifasiszta Front aktivistái szervezték, akik kiemelték, a polgárok nem engedhetik meg, hogy gaztettek elkövetőinek emeljenek emlékhelyet.

Mint azt néhány nappal ezelőtt Kiss Gyula, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének alelnöke nyilatkozta lapunknak, az emlékmű név nélkül állít majd emléket az atrocitásokban elhunytak előtt.

Minden ártatlan áldozat emlékhelye

Tue, 06 Sep 2022 12:01:00 +0200

Újvidéken, a Limán IV. városrészben szerdán kezdték meg az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely kialakítását. A munkálatok megkezdésére vonatkozó építési engedélyt június 27-én adták ki, várhatóan ez év november elsején lesz az emlékhely ünnepélyes felavatása. Mint azt Kiss Gyulától, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének alelnökétől megtudtuk, jelenleg a projektum megvalósulásának utolsó fázisa, az emlékmű vasbeton talapzatának megépítése, továbbá a szobor környezetének kialakítása zajlik, a kivitelező cégcsoport július végéig be is fejezi ezt a folyamatot.

„Polgári Magyarországért” díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Sat, 19 Dec 2015 12:01:00 +0200

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról különösen egy olyan viharnak az előestéjén, amely megrázhatja egész Európát és benne a közép-európai térséget- mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtök este, amikor átadta a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díját a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak.Balog Zoltán arról beszélt, hogy a jog és a tisztelet, a kegyelet és a megértés szándékával kell a térségben élőknek a közös múltjuk felé fordulni, rendezni végre közös dolgaikat, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utakat és boldogulásukat.