1944-11 on Keskenyúton

1944.11.30.

Wed, 11 Feb 2015 12:01:00 +0200

A helyzet 1945 márciusában rendeződött. Hasonló volt a helyzet Deszken és Szőregen, valamint Vas megye szlovénok lakta községeiben.

1944.11.11.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.12.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.15.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

Sajkáslakon a helybeli szerbek kivégeztek húsz magyart.

Vajdaság Népfelszabadító Főbizottsága Bácska valamennyi Népfelszabadító Bizottságának megküldött 12/44. számú utasítása: "Bácska némely falvaiban a mi Népfelszabadító Bizottságaink letartóztatásokat végeznek az ellenséges elemek között, akiket saját maguk hallgatnak ki, és gyakran szabálytalanul járnak el velük. Hogy a szabálytalanságoknak elejét vegyük a letartóztatáskor és kihallgatáskor, és hogy a népellenségek ellen folyó vizsgálat mind sikeresebb legyen, a falvak Népfelszabadító Bizottságai a letartóztatottakat adják át a Népvédelmi Osztály szerveinek, amelyek a járási helységekben működnek."

1944.11.16.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

A német, magyar és román falvakban nem létezhetnek Népfelszabadító Bizottságok, a hatalmat kizárólag a katonai állomások gyakorolják. Azokon a vegyes lakosságú településeken, ahol a szerbek, illetve szlávok kisebbségben vannak, szintén nem lehetnek Népfelszabadító Bizottságok, ha megalakultak, fel kell őket oszlatni."

1944.11.17.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

A zentai Népfelszabadító Bizottság úgy határozott, hogy bizottságot nevez ki az 1944. november 9-ei kivégzések kivizsgálására. A bizottságról és vizsgálatáról nem maradt fenn későbbi nyom.

1944.11.18.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

Tatomir Vukanović szerbiai oktatási megbízott javaslatot terjesztett elő, hogy minden katonai egységnek írásos parancsban tiltsák meg a történelmi emlékművek, könyvek, képek és egyéb szellemi értékek megsemmisítését, mivel egyre több helyről jelentették, hogy a katonák nagy károkat tesznek a múzeumokban, levéltárakban, az elfoglalt intézmények és magánházak könyvtáraiban, részben a fűtőanyaghiány miatt, részben pedig a polgári osztály felsőbbrendűségének jelképeként értelmezve azokat.

1944.11.19.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

Elkészült Bácska, Bánát és Baranya katonai közigazgatásának statisztikai kimutatása, amely szerint az összeírás napján Újvidéknek 69 000 lakosa volt.1941-ben a városban 16 000 magyar élt (8 250 férfi és 7 750 nő), 1944-ben viszont 2 000 -rel voltak kevesebben, 6 500 férfi és 7 500 nő.

1944.11.20.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.21.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

A határozat szerint állami kézbe került a német állam és a német állampolgárok minden vagyona, a német nemzetiségű személyek minden vagyona, kivéve azokat, akik részt vettek a népfelszabadító mozgalomban, a háborús bűnösök és azok segítőinek minden vagyona, függetlenül állampolgárságuktól, valamint minden olyan vagyon, amelynek tulajdonosát polgári vagy katonai bíróságok vagyonelkobzásra ítélték. A vagyon fogalmába minden ingó és ingatlan vagyon, tehát a föld is beletartozott. A katonai közigazgatás ennek alapján kobozta el egyetemlegesen a csúrogi és zsablyai kitelepített magyarok vagyonát.

1944.11.22.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.23.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

A zászlóalj parancsnoksága számára engedélyezett a magyar nemzetiségű önkéntesek zavartalan összegyűjtése Vajdaság egész területén. A zászlóalj székhelye a további rendeletig Topolyán van. A további rendeletig a zászlóalj ezen Főparancsnokság közvetlen parancsnoklása alatt áll és a Jugoszláv Népfelszabadító Katonaság és Partizánegységek szerves részének kell tekinteni."

1944.11.25.

Tue, 10 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.01.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

a királyi hatalmat pedig távollétében a Királyi Helytartótanács gyakorolja.

Szivácon az október 15-től a magtárba terelt 73 helybeli magyar lakos közül 71-et meggyilkoltak.

1944.11.02.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.03.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Adorjánon a Magyarkanizsáról 1944. október 31-én odaérkezett szerbek a Tiszára terelték és a folyóba lövöldözték a helybeli ártatlan magyarok egy csoportját.

Vasa Čubrilović történész, a Mlada Bosna egykori tagja, eljuttatta a partizán hatóságokhoz a kisebbségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, amelyben a legkeményebb represszió alkalmazását látta célszerűnek: "Nálunk is, akárcsak szerte Európában, bebizonyosodott, hogy semmilyen engedékenység sem téríthet el némely kisebbségeket attól, hogy az államhatárokon át kötődjenek az anyaországukhoz. [...] Gyűjtőtáborokat kell létesíteni, vagyonukat elkobozni, családjukat szintén táborba küldeni, s az első adandó alkalommal átküldeni őket nemzeti államukba. A magyarok és a németek vonatkozásában ehhez nagy segítséget nyújthat a testvéri szovjet katonaság. [...] Tömegeinknek a kisebbségekkel szembeni gyűlöletét és leszámolási hajlamát konstruktívan kell kihasználni. [...] "

1944.11.06.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.07.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.11.09.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200