1944-10 on Keskenyúton

1944.10.09.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.10.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

"Vannak Vajdaságban nagy magyarlakta települések, ahol egy-két egyén kivételével senki sem szennyezte be becsületét mások vérével" - olvasható a beszámolóban.

A Vörös Hadsereg egységei és a partizánok bevonultak Szabadkára. Az ezt követő napokban több száz ártatlan embert, köztük sok magyart gyilkoltak meg.

A Horgosra bevonuló partizánok kifosztották a templomot, az apácazárdát és a katolikus parókiát.

1944.10.11.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Több mint egy hónapi állandó kínzás után 1944. november 21-én gyilkolták meg őket.

1944.10.12.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

A temesvári fogolytáborból kiszabadult ukránok Szabadkán gyilkolták a magyarokat.

1944.10.14.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.16.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Tito 1944. október 25-ig tartózkodott Versecen, valószínűleg ezekben a napokban fogadta a zsablyai és csúrogi szerbek küldöttségét, akik szabad kezet kértek Titótól az 1942-es razziának a magyarokkal szembeni megtorlására.

1944.10.17.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.18.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Torontálvásárhelyen partizán fegyveresek meggyilkolták Gachal János református püspököt. Beidézték a községházára, és valószínűleg még ugyanaznap éjjel agyonverték és elásták. Halálának körülményeiről azóta sem került elő semmilyen adat, tanúk szerint a helyi temetőben ásták el.

1944.10.20.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Még ugyanazanap összehívták a bizottság újabb ülését, melyen Andrija Fabri ( a város katonai parancsnoka) követelésére a következő döntések születtek: az 1941-et követően betelepített magyar nemzetiségű polgárokat a katonai hatóság rendelkezésére bocsátják, és a "bűnösöket" a legrövidebb időn belül kiszolgáltatják; az 1941-ben kitelepített és most visszatérő telepesek számára lakást és háztartási felszerelést biztosítanak;

1944.10.21.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.22.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.23.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

A zentai Népfelszabadító Bizottság ülésén Pavle Gerenčević őrnagy bejelentette a katonai közigazgatás hivatalos bevezetését. Ezt követően újjászervezték a bizottságot a magyar tagok kizárásával.

Zomborban a partizánok a rendőrségre hurcolták, majd meggyilkolták az önkéntesen kukoricatörésen dolgozó gimnáziumi osztály öt tanulóját és három tanárnőjét.

1944.10.25.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Az volt ellene a vád, hogy együttműködött a csendőrséggel. Ezt követően naponta 20-50 személyt tartóztattak le és végeztek ki.

1944.10.26.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Ekkor hurcolták el a folyamőrség kaszárnyájába a ferences rendház lakóit, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf és Kamarás Mihály atyát is. Krizosztom atya, a házfőnök, fejezte be leghamarabb az életét. Minden valószínűség szerint még Újvidéken halálra kínozták, a többieket tovább terelték Inđija felé.

Bajmokon a partizánok elhurcoltak és hosszú kínzás után meggyilkoltak 78 magyart és 2 németet. Czimbell Károlyt, a falu bíráját elevenen megnyúzták.

Tiszakálmánfalván összefogdostak és Zsablyára vittek 26 ártatlan magyart, ahol meggyilkolták őket.

1944.10.27.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.28.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.29.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.30.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

Csúrogon a partizánok a községháza előtt agyonlőttek 130 magyart. A helyi hatóság kidoboltatta a kivégzés hírét és kényszerítette a hozzátartozókat annak végignézésére, akiknek utána el kellett szállítaniuk meggyilkolt rokonaikat a sintérgödörbe. A kivégzések hetente megismétlődtek.

1944.10.31.

Mon, 09 Feb 2015 12:01:00 +0200

A vérengzés a következő napokban is folytatódott, és összesen 56 áldozata volt. A bíróság később megállapította az áldozatok ártatlanságát, és Radakovićot egyévi, helyettesét, Baćo Kneževićet pedig hathavi kényszermunkára ítélte. Más forrás szerint az adorjáni vérengzés szervezője Mihajlo Oluški volt, akit ezért a szabadkai katonai bíróság halálraítélt, míg két segítője, Radaković és Knežević két-két év börtönbüntetést kapott.

1944.10.02.

Tue, 03 Feb 2015 12:01:00 +0200

"A pártszervezeteknek a legsokoldalúbban segítséget kell nyújtaniuk az OZNA szerveinek a bűnösök, különösen azon svábok és magyarok felkutatásában, akik irtották és bántalmazták népünket, fosztogatták és pusztították vagyonát stb."

A Vörös Hadsereg és a JNFK Bánáti Operatív Övezetének egységei bevonultak Versecre és Nagybecskerekre.

1944.10.03.

Tue, 03 Feb 2015 12:01:00 +0200

A konzul ezek után javasolta, hogy a továbbiakban ne szorgalmazzák a Mihailovićtyal való közvetlen kapcsolatfelvételt.

1944.10.04.

Tue, 03 Feb 2015 12:01:00 +0200

1944.10.08.

Tue, 03 Feb 2015 12:01:00 +0200

Az Újvidék melletti Hadikligetről (Veternik) elindultak Magyarország felé az oda telepített bukovinai székelyek.

A Zentán állomásozó magyar katonai alakulatok elhagyták a várost, a szovjet csapatok harc nélkül vonultak be.

A német hatóságok elrendelték a bácskai németek kitelepítését Németországba. Október 13-áig 60-70 000 németet evakuáltak a Palánkai, a Kúlai és az Apatini járásból.

Péterrévén a bevonuló sajkási partizánosztag egy egysége képezte a helyőrséget. Az ideiglenes Népfelszabadító Bizottság megalakulásáig a partizánok 400-500 magyart hurcoltak el és kínoztak meg, közülük mintegy 70-et meggyilkoltak.