Dr. Békássy N. Albert helyesbítése az egyházi áldozatok névsorához
Dr. Békássy N. Albert
Koppány Sándor egykori zombori református lelkész NEM lett a délvidéki magyarirtás áldozata! A megtorlást viszont a zombori református egyház egyedüli hivatalosa, a helyben maradt gondnok Dr. Hettesheimer Imre ügyvéd nem kerülte el.
Történelmi igazság csak úgy létezik, ha a tényeket ismerjük!
Dr. Békássy N. Albert, MSc, MRSMed, gyermekonkológus emerit. egyet. tanár;
helyesbítése
A 34. sorszám alatti Koppány Sándor egykori zombori református lelkész NEM lett a délvidéki magyarirtás áldozata! A repressziót a zombori református egyház egyedüli hivatalosa, a helyben maradt gondnok Dr. Hettesheimer Imre ügyvéd sem kerülte el. Požarevacra, a hírhedt szerbiai börtönbe hurcolta az új hatalom „a nép ellensége”, illetve a „háborús bűnös” kategóriájába sorolva. Az embertelen bánásmód és a kínzások meghozták az eredményt és alig 57 évesen „szívszélütésbe” 1946. szeptember 17-én belehalt. Földi maradványait Zomborban a református egyház kegyeletadásával október 22-én temethette az új lelkész Békássy Zoltán.
Koppány Sándor magyar királyi tábori lelkész volt, aki ifj. Eölvedy Gachal János közvetlen utódja lett aki a lelkészi állást elfoglalta a fölszabadult (a Délvidék visszacsatolásakor) Zomborban. Magyarország összeomlásakor 1944-ben behívták a hadseregbe s így a betört – hódító orosz vöröscsapatok és az okkupációs jugoszláv (szerb), mint a bevonuló katonaság a református egyház minden épületét nemcsak kirabolta, de még a kilincseket, harangláb talpfát, padlás vezérgerendáit, villanyvezetéket, stb leszerelte, elvitte. Az iroda is teljes berendezésével, könyvtárával és irattárával eltűnt, megsemmisült. Így elvesztek, eltűntek az anyakönyvek is.’ Akkor, persze, még nem volt senkinek sem tudomása arról, hogy Koppány Sándor magával vitte az egyházközség anyakönyveit és a kegyszereket is és a Rádayban leadva, átmentette azokat az utókornak. A második világháború után az Alföldön szolgált, Kalocsától dél-keleti irányban 20 km-re, először Hajóson ahol a gyülekezet alapítása http://www.hajosvaros.hu/viewpage.php?page_id=21, nevéhez fűződik és 1949-ig maradt. Hajóson először délvidéki családok jelentették a reformátusság felbukkanását, 1946 végén – 1947 elején országos viták voltak arról, hogy Hajós befogadhat-e újabb kitelepítetteket. A lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református volt és értük bátran kiállt – 1947. jan. 13-án levélben kérve Ravasz László püspököt, hogy a felvidéki kitelepítettek reformátusait épp Hajósra telepítsék. Kérését nemcsak a Püspöki Hivatalhoz, hanem az Áttelepítési Kormánybiztossághoz is eljuttatta – (Kovács László: Gyülekezettörténet – a Hajós – Császártöltés – Nemesnádudvari Református Egyházközség története, Debreceni Református Hittudományi Tanszék Vallástanári Tanszék 2006. http://www.shp.hu/hpc/userfiles/kovacsl/szakdolg_kepek_nelkul.rtf. Azután még 1953-tól kezdve az Isztiméri Református Gyülekezetben szolgál, Székesfehérvár környékén egy bakonyi kisfaluban http://www.parokia.hu/lap/isztimeri-reformatus-gyulekezet/cikk/mutat/egyhazunk-bemutatasa/. Békássy Zoltán az 1990-es „Református Évkönyv”-ben (Újvidék [1989]. Jugoszlávia Református Lelkészegyesület. 66-67. old.). „Visszapillantó” cím alatt közölt megemlékezést róla és délvidéki szolgatársairól, akiket „a 45 éve befejezett iszonyatos háború vérzivatara nyelt el. Krisztus evangéliuma szolgálatának voltak a részesei és helytelen lenne részünkről, ha feledésnek hagynánk őket”. Áldott legyen emlékezete!
Kapcsolódó cikkek:
