Aki a holttá nyilvánítottak után kutat

Az 1944/45-ben kivégzett délvidéki magyarok kiléte és száma jórészt ismeretlen a nyilvánosság előtt. Baranyi István nyugalmazott moholi anyakönyvvezető helytörténeti kutatásai során igyekezett erre is fényt deríteni. A nyolcvanas évek óta kutat Mohol holttá nyilvánított személyei után. Az elmúlt évtizedekben több névjegyzéket is összeállított, köztük az 1944. október 8-a és november vége között kivégzett helyi magyar áldozatok lajstromát is, amely 259 személy adatait tartalmazza.

– Az 1944/45-ös kivégzésekben érintett a családom, sőt jómagam is. Ez a téma kisgyerekkorom óta foglalkoztat – magyarázta Baranyi István. – Anyai ágon a mostoha nagyanyámat végezték ki 1944-ben, és a sógort, édesapám nővérének a férjét, aki után három árva maradt. A legidősebb annyi idős volt, mint én, 1937-beli, a középső 1939-es, a legfiatalabb pedig 1942-es születésű. A sógorom, Muzslai Mátyás elment a munkahelyére, majd eltűnt. Az eltűnésével kapcsolatos leghihetőbb történetet egy helybeli tanítótól hallottam, aki azt mesélte, hogy dicsekedett neki két fiatal bánáti szerb, hogy megtanították úszni a Tiszán a moholi kompost, vagyis: belelőtték a folyóba. Miután átkerültem Moholra anyakönyvvezetőnek, és belejöttem a munkafolyamatokba, elkezdtem a családfámat kutatni, de érdeklődtem a holttá nyilvánított I. és II. világháborús polgári és katonai áldozatok iránt is. Minden holttá nyilvánítottnak kiszedegettem a nevét a halotti anyakönyvekből. A 2008-ban megjelent helytörténeti könyvemben, amely a Mohol rendezett tanácsú nagyközség-mezőváros címet viseli, közlöm mindkét világháború holttá nyilvánított polgári és katonai áldozatainak névjegyzékét. Sokakról akkoriban még nem tudtam megállapítani, hogy 1944/45-ben kivégezték őket. A kivégzett áldozatok számát illetően Moholon 500–600 személyről beszélnek. Sokakat arra kértem, hogy legalább 10–20 személyt nevezzenek meg közülük, de nem tudtak. Ezért nem tudok és merek becslésekbe bocsátkozni a kivégzett emberek számát illetően. Szerintem ezt soha nem tudjuk megállapítani. Az anyakönyvek alapján kezdtem meg a kutatásaimat, miután megnyílt a zentai Történelmi Levéltárban az archívum, és kutathatóvá váltak ezek az esetek. A moholi temetőben 1996-ban felállított emlékkereszten található, mintegy 180 nevet tartalmazó listát összehasonlítottam az általam összegyűjtött adatokkal, sokakat így azonosítottam. Akkoriban még anyakönyvvezető voltam, ezért a születési és a házassági anyakönyvekben vezettem végig az azonosítást. 259 olyan személyt sikerült azonosítanom, akiket 1944-ben végeztek ki. Megjegyzem, hogy elkészítettem a magyar időben, vagyis 1941 és 1944 között bírósági ítélet nélkül kivégzett moholi szerbek listáját is. A görögkeleti templom falán lévő emléktáblán 11 név szerepel, nekem viszont 21 személyt sikerült felkutatnom az újvidéki Vajdasági Levéltárban. A halotti anyakönyvekből sikerült összeállítani a holokauszt moholi áldozatainak a névsorát is. Jó lenne, ha valaki kutatná a 1944/45-ös kivégzéseket is, én ugyanis már nem tudom fedezni a költségeket, az utazást és az ottani kutatást, de megérné felkutatni a régi okiratokat. A zentai Történelmi Levéltárban való kutatás nekem naponta 500 dináromba kerül. Emellett a levéltárosoknak mostanság rengeteg munkájuk van a vagyon-visszaszármaztatás miatt, ezért nem is akarom őket háborgatni. A kutatásaimat még a nyolcvanas években kezdtem, és mostanság is kutatok. Szerintem Moholt már jól feltártam, érdeklődtem néhány adai ismerősömnél, hogy Adán kutatják-e az 1944/45-ös kivégzéseket, de nem dolgozik rajta senki. Én Adára vonatkozólag mintegy 70 kivégzett nevét gyűjtöttem össze, akik közül anyakönyvekben nem tudtam mindegyiket azonosítani. Ha jobb lesz az idő, akkor Adán is megpróbálom azonosítani őket az anyakönyvekben. Nem tudom, hogy az eltűnt és kivégzett személyeknek vannak-e leszármazottaik. Nagyon érdekes lenne a kutatás szempontjából, ha jelentkeznének, és adatokkal szolgálnának azokról, akiket én nem tudtam azonosítani, vagy esetleg újabb személyeket is megneveznének, hogy kibővítsük a kivégzett adaiak listáját – mondta a moholi kutató.