Szabadkán a Vándorkiállítás
2018. április 21.
Bogner István beszámolója a Tanulmányi napról
Szabadka, 2018. április 21. Városháza díszterme
A Második Világháború végén Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottsága (röviden: Kegyeleti Bizottság) 2017. november 8-án a megemlékező rendezvények kapcsán megtartott kiértékelő ülésén megállapította, hogy a november 2-i kegyeleti rendezvényeken az utóbbi években mind kevesebb a megjelentek száma. Ennek az egyik oka az, hogy lassan az áldozatok hozzátartozói, azaz az özvegyek illetve az áldozatok szülei is már elhunytak. Ezért szükséges lenne ezeknek a szomorú tragédiáknak az emlékét átadni a fiatalabb generációknak, mert nem szabad hagyni, hogy mindez lassan feledésbe merüljön, vagy csak kisszámú résztvevő legyen ezeken a kegyeleti megemlékezéseken.
A Kegyeleti Bizottság ezért felkérte a „Vajdasági Pax Romana” civil szervezetet, hogy tartson egy tanulmányi napot a következő témakörben: A Második Világháború ártatlan áldozatai. Felkérésünkre nyitott volt a Vajdasági Pax Romana és elképzelésünket a Magyar Nemzeti Tanács nemcsak hogy üdvözölte, hanem erkölcsileg, anyagilag is támogatta és a rendezvény lebonyolításában is aktívan részt vett – köszönet érte!
A célcsoport elsősorban az általános és a középiskolai történelem szakos, és a magyar szakos tanárok volt, illetve mindenkit szívesen láttunk, akiket ez a témakör érdekelt, vagy valami formában érintettnek érezte magát. A felhívásnak meg is lett az eredménye: 25 tanár jelentkezett a rendezvényre, akik a tanulmányi napon való részvételért 1 akkreditált pontot kaptak, és még ettől több volt az érintett résztvevők száma.
Megtisztelt bennünket Szegedről az Őserő a Megmaradásunkért Platform Egyesület, civil szervezet 10 tagja, köztük volt Kalmár Ferenc úr, a magyar-magyar kapcsolatok miniszteri biztosa is. A rendezvényen képviseltette magát a Szt. György Lovagrend néhány anyaországi és néhány hazai képviselője is.
A rendezvény a Délvidéki magyar golgota 1944-45 Vándorkiállítás megnyitásával kezdődött. A kiállítást Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány vezetője mutatta be.
Ezt követte Dr. Bank Barbara előadása, történész-levéltáros, a Nemzeti Emlék-bizottság tagja: Délvidéki magyar golgota 1944 – 1945 címmel. Jó volt hallani, hogy milyen tudományos alapossággal kutatják a bennünket ért atrocitásokat Magyarországon.
Bertáné dr. Varga Judit történész, a Terror Háza Múzeum munkatársa az Eltitkolt nemzeti tragédiáink oktatásának módszertana, és a kommunista bűnök oktatásának módszertana című előadása nagyon hasznos és gyakorlati útmutatásokkal szolgált célcsoportunk, a történelem szakos tanárok számára.
Ezt filmvetítés követte: „Halálhörgés és siralom terror 1944 – 1945-ben”, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiák Alapítvány által készített film bemutatja a szörnyű megtorlásokat, a helyszíneket és megszólaltatja az áldozatok hozzátartozóit – megrázó képsorok!
Rövid szünet után kerekasztal beszélgetés következett. A moderátor szerepét Ft. mgr. Paskó Csaba, a VPR elnöke és a Kegyeleti bizottsági tagja töltötte be. A felszólalók kiemelték a történelem pontos ismeretének a szükségességét, amivel tovább adhatjuk a következő nemzedékeknek az események megismerését, amely erősíteni tudja majd a magyar identitástudatukat is.
Nagyon hasznos és konkrét javaslatot tett dr. Mészáros Zoltán, történész és levéltáros, hogy a történelem szakos tanárok melyik évfolyamban és félévben hogyan tudják beépíteni tananyagukba ezeknek az eseményeknek a megismertetését.
Ezután autóbusszal a zentai úti 44-es parcellába mentünk, ott ismertetőt tartott dr. Bogner István, mint az egyik áldozat hozzátartozója. A „Vergődő Madár” szobra előtt elmondta, hogy a vak bosszú és gyűlölet egyetlen korosztályt sem kímélt meg: a 20 év alatti áldozatok száma 57 ártatlan fiatal! A legfiatalabb áldozat Soós Dékány Terike 12 éves kislány és a legidősebb Kis György 80 éves nyugalmazott vasutas. Az emlékfalon elhelyezett táblákon 852 név áll, de még 158 áldozatról tudunk – tehát 978 áldozatról tudunk jelenleg.
A rendezvény koszorúzással és a szegedi „Nomen est omen” dalárda hazafias énekeivel zárult. Zárszókent felkértük és hívtuk a tanárokat, hogy tanítványaikkal jöjjenek ki helyszíni tanórát tartani, és hogy november 2-án is jelenjenek meg a kegyeleti megemlékezésen. Bízzunk abban, hogy ez így is lesz – hisz erre a célra tartottuk meg ezt a tanulmányi napot.
Galéria
