Megépül a járeki emlékmű

Áttörés történt a járeki emlékhely ügyében.

A temerini községi képviselő-testület ugyanis csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében várhatóan hamarosan megépül a Duna-menti svábok járeki emlékműve. A halotti anyakönyvi adatok alapján 1944 és 1946 között a járeki koncentrációs táborban több mint 6500-an lelték halálukat, köztük mintegy ezer gyermek. A pusztulásra ítélt emberek többsége német, de a halottak között körülbelül 200 a magyar nemzetiségű.

Az elmúlt közel tíz év során mind a VMDP, mind pedig a Duna Menti Svábok Világszervezetének képviselői többször kezdeményezték egy méltó emlékhely kialakítását, ám ezek nem találtak kellő visszhangra, sőt sokszor makacs ellenállásba ütköztek. Csorba Béla, a VDMP elnöke, képviselő-testületi tag: „Történelmi határozat született, a testület túlnyomó többséggel fogadta el a határozatot. Én úgy mondanám, hogy a megoldásnak több mint a feléig eljutottunk, ugyanis most már kész tény, hogy az emlékmű meg fog épülni. Amennyire én tudom, a községi vezetésnek ezt a gyors elhatározását az előzte megelőzte, felsőbb állampolitikai szintről leszóltak nekik, hogy ebből a huzavonából most már elegük van, és minél gyorsabb ütemben meg kell tenni a konkrét gyakorlati lépéseket is az emlékmű kivitelezése érdekében. Ennek az előkészítését még akkor megtettük, amikor Guszton András volt a polgármester, bár erőfeszítésünket komoly politikai erők akadályozták. Megkockáztatom, hogy az akkori községi hatalom megbuktatása is részben ezzel függött össze. Most, azzal együtt, hogy a VMSZ–VMDP koalíció megszavazta a határozatot, módosító indítványt nyújtottam be, amelynek az a lényege, hogy ne csak a járeki Duna-menti svábok emlékműve legyen a szóban forgó objektum, hanem mindazoké, akik a járeki tábor területén veszítették életüket a háború utolsó időszakában, illetve az ezt követő években, egész pontosan 1944-től 1946-ig. A módosító javaslatom indoklásában néhány történelmi tényre mindenképpen fel kellett hívnom a figyelmet, pontosan azért, hogy eloszlassak olyan téveszméket, amelyek még mindig jelen vannak a képviselők bizonyos köreiben. Mindenki megtekintheti a járeki helyi irodában a halotti anyakönyvek 1944 december másodikától 1946 április folyt bejegyzéseit. Ezekből tudjuk, hogy a több mint 6500 civil áldozatot követelő járeki táborban körülbelül 200 csúrogi, zsablyai és mozsori magyar veszett oda. Sőt azt kell mondjam, a sokszor említett három sajkás-vidéki magyar település lakóin kívül a járeki táborba más településekről is hurcoltak el magyarokat, és ez a halotti anyakönyvekből egyértelműen kiviláglik."

Csorba módosítási javaslatát a hatalmi koalíciót alkotó többség nem fogadta el, úgyhogy maradt az eredeti elnevezéssel megfogalmazott községi határozat. Az ülésen megalakították az emlékmű felállítását koordináló bizottságot is, amely a Tartományi Műemlékvédő Intézet egy megbízottjából, két építészből, a községi önkormányzat öt delegáltjából (közülük egy történelemtanár), valamint a németek megbízottjából áll. Utóbbi nem más, mint a zombori Anton Beck, a szerbiai Német Nemzeti Kisebbségi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A temerini önkormányzat magyar delegáltja Csorba Béla, aki az elmúlt tíz évben kitartó küzdelmet folytatott a járeki tábor áldozatainak emlékhelyért.

A bizottság teljes összetételben már ma délelőtt megtartotta első ülését. Áttekintették a gyors ütemben kidolgozott terveket, melyek kapcsán apróbb észrevételeket tettek. Csorba Béla kifejtette, pártja és a temerini magyarok kezdettől fogva támogatták az emlékmű létrehozását, az irány jó, s minél előbb meg kell teremteni a magyar áldozatok méltó emlékhelyét is.