A VMSZ és a Magyar-Szerb Akadémiai Bizottság magyar tagozatának közös sajtótájékoztatója Szabadkán

MTI 2014.02.17.

Glatz Ferenc a kisebbségek kulturális és politikai képviseletének intézményesítését szorgalmazta Szabadkán
 
    Szabadka, 2014. február 17., hétfő (MTI) – Amíg nincs intézményesítve a kisebbségek kulturális és politikai képviselete, amíg a többségi politikai képviselet nem tekinti partnernek a magyar kisebbséget, addig minden törekvés csupán „irodalmi dolgozattá süllyed le” – hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság korábbi elnöke hétfőn Szabadkán.

   Glatz Ferenc a testület eddigi munkáját ismertető sajtótájékoztatón ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság kutatásainak és az elért eredményeknek szerinte intézményesített formát kell kapniuk.
    Kifejtette, hogy "amíg a magyarság mint kisebbség a szomszédos államokban nem nyeri el azokat az autonómiajogokat és -típusokat, amelyek megnyugtatóan állítják egy munkaasztalhoz a románokat, szerbeket, magyarokat, addig nincs közös munka".
    Kocsis Károlyt, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának új elnökét is bemutatták. Kocsis - aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézményének igazgatója –, hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság az adatgyűjtés és -rögzítés intenzív fázisában tart, az ősszel lesz ugyanis a második világháborúban a Délvidéken a magyar civil lakosság ellen elkövetett bűncselekmények 70. évfordulója. 
    Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke leszögezte, hogy az MNT eddigi is intézményes, technikai és költségvetési támogatóként vett részt a történelmi feltáró munkában, ezt a továbbiakban is folytatni kívánják. Emellett a kutatási anyag publikálásában is segítséget fognak nyújtani. 
    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy pártja továbbra is kiemelt figyelmet fordít a múlt feltárására és az ártatlan áldozatok emléke előtti főhajtásra, illetve a magyar-szerb közös történelemmel való szembenézésre. 
    Újságírói kérdésre még elmondta, hogy a március 16-i szerbiai előre hozott választásokat követően a szerb kormány várhatóan már első ülései egyikén hatályon kívül helyezi azt a második világháborús határozatot, amely kollektív háborús bűnösnek mondta ki három vajdasági település – Mozsor, Zsablya, Csúrog – civil lakosságát.

MTI

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.