Megemlékezés Csurogon


A 72. évforduló alkalmából újra emelkedett az 1942-es razzia áldozatainak száma

MTI
Szerbia-Vajdaság-történelem 
A második világháborús magyar razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: 
C
súrog, 2014. január 4., szombat
Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek szombaton a vajdasági 
Csúrogon.

A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.
A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak.
    Jasmina Jurisin, az emlékbizottság titkára kiemelte, hogy Csúrog történelmi szempontból is különleges, hiszen a ma már alig tízezer fős településnek a második világháborúban és azt követően magyar és szerb áldozatai is voltak. „Mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, akiket csak azért gyilkoltak meg, mert más nemzethez tartoztak, vagy más volt a vallásuk” - tette hozzá. Az azóta eltelt idő alatt viszont a két nemzet jó kapcsolatot épített ki egymással, így megtörténhetett a történelmi megbékélés – magyarázta.
    A magyar kormányt a megemlékezésen Nikowitz Oszkár belgrádi nagykövet képviselte. Hangsúlyozta, hogy ezúttal a korábbiaknál is fontosabb a szerb áldozatok előtti tisztelgés, júniusban ugyanis éppen Csúrogon hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A nagykövet emlékeztetett az akkor is elhangzott szavakra: „ nincsenek bűnös nemzetek, a bűntetteket egyének követték el”. Hozzátette, hogy mindkét oldalon megtörtént a bűnök elismerése, habár a júniusi gesztus még nem a megbékélési folyamat vége volt, csak annak egyik első lépése. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot az úgynevezett Topalov-raktárban alakították ki, azon a helyen, ahol a csúrogi szerbeket kivégezték. A múzeum kialakítását a magyar kormány támogatta, ahogyan a magyarok emlékművét a szerb kormány – emelte ki Nikowitz.
    Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke  hangsúlyozta: „ameddig nem zárjuk le a múltat, addig nehezen tudunk a jelenben úgy gondolkodni, hogy a jövőt építhessük”.  Hozzátette, hogy ilyen távlatból már egyfajta higgadtsággal kell a múltra nézni. A bűnöket nem lehet meg nem történtként bemutatni, de „az emberi méltóság parancsa azt diktálja, hogy a múltat le kell zárni” - fogalmazott a pártelnök. Hozzátette még, hogy a végleges megbékélés lehetséges, de időigényes feladat, még évek és évtizedek kellenek ahhoz, hogy a történtek nyugvópontra kerüljenek”.
    A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett „hideg napok” egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

VajMa 2014. január 3.

Pásztor: Zárjuk le a közös történelem egy fejezetét

A jövőbe vetett hit jelképe

A független Beta hírügynökség híre alapján az újvidéki 021-es kereskedelmi rádió azt közli, hogy Bajcsy Zsilinszky Endre annak idején olyan katonai adatok birtokába jutott, melyek szerint  az 1942-es "népirtó" razziának legkevesebb 12.763 áldozata volt.

 A Tanjug (szerb állami hírügynökség) mozgóképe a megemlékezésről

A Tanjug ugyancsak 12.763 áldozatról beszél

Részlet Tanjug híréből:

 ...Prema podacima mađarskih vojnih krugova, do kojih je došao poslanik Stranke malih posednika u ondašnjem Parlamentu Mađarske Endre Bajči Žilinski, januarska genocidna racija 1942. godine odnela je najmanje 12.763 žrtve. Memorijalno društvo “Racija 1942” je tokom pet godina rada došlo do dokumenata i svedočanstava koja potvrđuju tačnost tvrdnji Žilinskog, čestitog i hrabrog čoveka koji je izgubio život braneći dostojanstvo i prava žrtava racije u južnoj Bačkoj...

 Fordítás:

 ...Magyar katonai körök adatai alapján, amelyekhez Bajcsy Zsilinszky Endre a Kisgazdapárt akkori parlamenti képviselője hozzájutott, az 1942 januárjában történt népirtó razzia legkevesebb 12.763 áldozatot követelt. A (csurogi) Razzia 1942-es Emlékbizottság öt éves munkája során olyan dokumentumok és vallomások birtokába jutott, amelyek alátámasztják a tisztességes és bátor embernek számító Zsilinszky állításának pontosságát, aki a Dél-bácskai razzia áldozatainak jogait és méltóságát védve veszítette életét. 

A Večernje novosti szerint Csurogon legkevesebb 1.300 szerb és zsidó áldozata volt az öt napig tartó razziának. Ez egyébként a legreálisabb beszámoló a korabeli eseményekről. Az írás még a mai megemlékezés előtt jelent meg. Figyelmet érdemel, hogy a cikk szerint több mint 4.000 dél-bácskai áldozata volt az 1942-es razziának. Ez jóval közelebb van a valósághoz, mint a csurogi civil szervezet által említett adat, amit a szerbiai hírügynökségek ellenőrzés nélkül átvettek.

Az 1942-es Razzia áldozataira emlékeztek ma Csúrogon a Topalov raktárban (videó)

Galéria

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra

Szombathelyen a Vándorkiállítás
2017. május 4-május 24.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.