Mrkić szerb külügyminiszter Budapesten


2013. október 7.

FIDESZ
Orbán: Magyarország támogatja Szerbia EU-integrációját

VajdaságMa
Mrkić Budapesten: A szerb kormány visszavonja a kollektív bűnösségről szóló "elfogadhatatlan határozatokat"

MNO
Orbán: Erőteljesen támogatjuk Szerbia csatlakozását

http://www.mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=

 

Magyarország-Szerbia 
Martonyi: Magyarországnak érdeke a kapcsolatok további erősítése Szerbiával

    Budapest, 2013. október 7., hétfő (MTI) - Magyarországnak érdeke, hogy tovább erősítse "azt a kiváló kapcsolatrendszert" Szerbiával, amelyet az elmúlt időben kialakítottak - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn Budapesten.

    A tárcavezető az Ivan Mrkic szerb külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország támogatja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak mielőbbi megkezdését.
    Budapest nem akarja "kétoldalú kérdésekkel terhelni" a tárgyalásokat - hangoztatta Martonyi János. Hozzátette: a tárgyalásokon Magyarország a nemzeti kisebbségek helyzetére és a menekültek, a migráció kérdésére figyel majd különösen.
    A külügyminiszter szerint a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt időszakban rendkívül kedvezően alakultak, és minden remény megvan arra, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódik. A két ország között kialakult a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé teszi az esetleges vitás kérdéseknek a gyors rendezését, akár múltról, a jelenről vagy a jövőről van szó, és lehetőséget ad a politikai, gazdasági, kereskedelmi, oktatási és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésére is - vélekedett.
    Martonyi János emlékeztetett: lényeges szerepet játszott a kétoldalú kapcsolatok alakulásában az a 2009-es szerb törvény, amely lehetőséget adott a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak létrehozására. Ez a nemzeti kisebbségi politika egyértelműen kedvező fejleménye - mutatott rá.
    A külügyminiszter felidézte, a másik lényeges esemény a két ország államfőinek júniusi, csúrogi találkozója, "megbékélési gesztusa" volt, ez is azt jelzi - mondta -, hogy "a két nép tovább közeledik egymáshoz".
    A tárcavezető kitért arra is, hogy szerb kollégájától ígéretet kapott: olyan szerb kormányhatározat születik a közeljövőben, amely hatályon kívül helyezi a három dél-bácskai magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablya lakóinak kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
    Martonyi János arról is beszélt, hogy bővíteni kell a két ország kereskedelmének volumenét, és remélhetőleg a magyar befektetők növelik szerbiai befektetéseiket.
    Ivan Mrkic a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: "sajátos súlya" van annak, ha egy szomszédos ország támogatja Szerbiát Brüsszelben. Belgrád igyekszik majd a tárgyalások alkalmával is hallgatni Budapest tanácsára, hogy minél sikeresebb legyen - mondta. Hozzátette: megfelelő mechanizmust kell kidolgozni a tapasztalatok hatékony átadására.
    A szerb külügyminiszter elmondta, hogy hétfőn találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, és budapesti tárgyalásai baráti hangvételűek voltak, ahogyan annak lennie is kell két olyan szomszédos ország között, amelyek egyre közelebb kerülnek egymáshoz az értékrendjüket illetően. Ezt segítette véleménye szerint a magyar és a szerb államfő júniusi találkozója is, amely bizalmi, őszinte alapot teremtett az eljövendő tárgyalásokhoz. 
    Ivan Mrkic kiemelte: a nemzeti kisebbségek erősíthetik a két ország barátságát, ezért is döntött úgy a szerb kormány, hogy visszavonja "az elfogadhatatlan határozatokat" a három magyar településsel kapcsolatban.

bbkr bki blz

MTI 2013. október 7., hétfő 14:09

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.