Gutai István: Földönfutók, hontalanok


Menekülés a Bácskából 1944/45

Gutai István, noha képzett ember – könyvtárigazgató –, sokáig  nem tudott ilyen történetekről. Akárcsak a magyarság zöme. Ha Jugoszláviában történt gaztettekről, esetleg konkrétan népirtásról, tisztogatásról értesült, az arról szólt, hogy milyen gyalázatokat követtek el ott magyarok, németek, olaszok... Meg persze a királypárti Draža Mihajlović csetnikjei a nép és a partizán szabadságharcosok ellen. És a horvát domobránok is. Hogy a magyarok mit tettek 1942-ben a Sajkás-vidéken meg Újvidék városában. Aztán lassan, nagyon lassan kezdett hallani másról is. Találkozott olyan emberekkel, akik – életüket mentve – megszöktek Jugoszláviából, az 1944-től kezdődően létrehozott haláltáborokból. Olvasta Cseres Tibor Bezdáni emberét, Illés Sándor Siratóját.  Értesült Homonnay Elemér meg Szigethy György Amerikában kiadott könyveiről, amelyek tömeges magyarirtásokról szóltak. Végül megismert, s fölkeresett olyan tanúkat, akik hajlandók voltak ilyesmiről nyilatkozni, vagy ilyenről följegyzéseket készítettek.

Így állt össze ez a kötet.

Tartalmáról sokat elmond egy-egy írásnak a címe: Az utolsó magyar. Csurogról  szól a történet, ahol a felszabadítók érkezésének idején 2700  magyar nemzetiségű lakos élte boldog vagy boldogtalan életét. S vele együtt élt valamivel kevesebb német, a többséget alkotó szerbek között. A „felszabadulás” kezdetétől azonban mindössze két-három hónap leforgása alatt olyan helyzet állt elő, hogy a szerző ma arról közöl írást, kit minősítenek utolsó magyarnak a faluban. Egy másik írás címe: Németnek születtem, magyar család lettem. Mi játszódik le egy família életében, hogy nemzetcserére kerül sor? Miért mondja a magyarországi Pest megyében, a kicsi Bercel  községben a helybeli sváb az odáig futó bácskai, szenttamási menekültnek, földönfutónak, az ott új hazát kereső szerencsétlennek, hogy „Tu bist Telepeschinn!”? A nyolcvanon túli, tüdőrákban szenvedő Schőner Irén meg, aki Csurogról, hatalmas kerülőkkel – Németországot és Spanyolországot is érintve – szökött, futva menekült a Bakonyban lapuló Farkasgyepű faluig,  miért beszél néhány héttel halála előtt arról, hogy ő érdekházasságot kötött, egy kommunistának lett a felesége, csak hogy megkapaszkodhasson Magyarországon?

Hasonló történetek olvashatók ebben a kötetben.

Részlet Matuska Márton előszavából
Galéria

Letölthető állományok:

gutai_recenzimn20130921.pdf (743 kb)

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.