Mindenki a maga helyén



S ha Csurogon megbékülhetünk, hát nyújtsunk békejobbot akár a dögtemetőben, az ártatlanul legyilkolt magyaroknak emelendő emlékműnél.

Matuska Márton 2013. március 15-én Magyarittabén tartott beszédének szerkesztett változata

Akkor juthatunk valamire szorult helyzetünkben, ha mindenki megállja a helyét a maga posztját. Mi délvidéki magyarok itt Magyarttabén, meg Szabadkán, Becskereken, Temerinben s egyebütt, más magyarok Pozsonyban, Kassán, Brassóban, meg egyebütt. A magyar kormány pedig Budapesten.

Néhány évvel ezelőtt azért sírtunk, mert az akkori miniszterelnök ellenünk uszította magyarországi nemzettársainkat. Most is sírunk. Örömünkben, mert a mostani meg megadta nekünk egyik alapvető követelésünket, amit mi, délvidéki magyarok fogalmaztunk meg elsőnek: a magyar állampolgárságot. És ettől kezdve már mi is befolyásolhatjuk, milyen kormánya, miniszterelnöke, meg államfője legyen a magyaroknak. A mi helytállásunk ebben a mi drámai korunkban az volt, hogy ezt az akaratunkat, a szerb mellett a magyar állampolgárság iránti igényünket megfogalmazzuk, s Magyarország segítségével megvalósítsuk.

Minden kornak megvannak a nagy kihívásai, amelyeket az abban a korban élőknek meg kell látniuk és meg kell fogalmazniuk a választ. Ezt tették a negyvennyolcas hőseink, akikre ma itt is emlékezünk. Hosszú vívódás után úgy döntöttek, hogy követeléseikért fegyveres harcot kell vállalniuk. Sokaknak közülük meg kell halniuk. S ezt is vállalták. Úgy tűnt, hogy mégis elbuktak. De ez csak látszat volt. Alig két évtizedre rá olyan virágzásnak indult híres Pannónia, amilyenre évszázadok óta nem volt példa. Ez eltartott az első világháborúig, utána meg következett a győztesek által békeszerződésnek nevezett kegyetlen diktátum. Ne csodálkozzunk a tettesek magatartásán, ha mai világunkban ezt felemlegetjük, s erre ők prüszkölnek a magyarokat védő magyar alkotmány ellen.

Ittabé népe is meglátta adott időben, mi a falu fontos feladata. Szobrot állítottak a negyvennyolcas nagyjaink egyik legnagyobbikának. Itt áll már jó néhány évtizede. Elképzelhetjük, milyen időket kellett átélniük a helybélieknek, ha még a kedvelt szobruk szívét is átlőtték az ország urai. Egy időben el is kellett dugni, de vissza került a helyére, így nekünk, más helységekben élő délvidéki magyaroknak ezidőtájt van hova eljönni tisztelegnünk magyar mintaképünknek, Kossuth Lajosnak a szobra előtt. Egy másik hős falunk – Ómoravica, ma Bácskossuthfalva – népe szintén őrizgette a maga Kossuth-szobrát. Sokáig rejtegette, de az is büszkén díszeleg már az alapzatán.

A budapesti kormány most olyan, hogy lám, szeretné kibékíteni Magyarországot Szerbiával, a magyarságot a szerbséggel, mert mindkét nép tudja, hogy mit jelent a rossz szomszédság. Egymás ellen nem megyünk semmire. Még egymás nélkül sem. S ha Csurogon megbékülhetünk, hát nyújtsunk békejobbot akár a dögtemetőben, az ártatlanul legyilkolt magyaroknak emelendő emlékműnél. Meg abban a másikban is nyújtsunk kezet, amely a faluban, az egykori raktárban készül a szerb mártíroknak. S amikor ez megtörténik, akkor majd – több évszázados viaskodás után – helyükre kerülhetnek közös dolgaink. Nem lesz könnyű feladat, de ez az egyetlen járható út.

Nekünk, a magyar országhatáron túl élő magyaroknak van még egy, általunk, mintegy két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott követelésünk, a magyar autonómia. Minden politikai pártunknak lehetnek külön céljaik, de ebben az ügyben össze kell fogunk, és ki kell tartanunk mellette, akkor ugyancsak meg fog valósulni. Ha budapesti kormányunk is úgy dönt. Márpedig miért ne döntene úgy, hiszen ez mostantól már a mi szavazatunkon is áll vagy bukik. Ez a mi munkánk. S erre mondhatjuk, hogy nem is kevés.

 

Felhívások, események
"Akikért nem szólt a harang"
2017. november 26.
Brüsszelben a Vándorkiállítás 2017. november 7.
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Felhívás!
1944-45-es történések kutatása Óbecsén
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.