Mi van a magyar ingatlanokkal?

Ágoston András


Nyílt levél Varga Lászlóhoz

Tisztelt Képviselő Úr!

E hónap 4-én kelt információ, hogy Strahinja Sekulic a szerbiai Restitúciós Ügynökség igazgatója kijelentette: eddig 500 ingatlan került vissza eredeti tulajdonosaihoz. A vagyonvisszaszármaztatás során a beérkezett követelések 14 százaléka került elbírálásra, s az illetékes ügynökség azokat vagy elfogadta, vagy elutasította.

Az igazgató azt is jelezte, hogy az idén a mezőgazdasági földterületek és az erdők visszaszármaztatása van soron. Ezek a követelések vannak túlsúlyban. Nagy vagyonokat fogunk visszaadni a polgároknak – ígérte az illetékes.

Az igazgató bejelentette, a cél az, hogy sem az állam, sem az érdekeltek ne járjanak rosszul. Ez az oka annak, hogy az Ügynökség a vagyon-visszaszármaztatás ügyében törvénymódosítás kezdeményezésével kíván előbbre lépni. Szerinte az Ügynökségnek a restitúciós törvénnyel kapcsolatban is vannak nehézségei, de azokat sikeresen megoldják.

 

Tisztelt Képviselő Úr!

Nem kívánok visszatérni a 2011-es év végére, amikor nagy (részben szándékos) időszűkében, amelynek kialakulásához a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és parlamenti képviselőinek késedelmes és az elején különösen lomha reagálása nyomán a kollektív felelősség törvényes rendezése ügyében súlyosan ellentmondásos jogi helyzet alakult ki, de úgy gondolom, hogy most, elsősorban önöknek, a VMSZ képviselőinek résen kell lenniük.

Kérdésem az, tudja-e Ön vagy bárki más a VMSZ tisztségviselői közül, hogyan áll a magyar igénylők ügye? Az ötszáz ingatlan közül, hány „származott vissza” a magyar lemenőkhöz? Hányan vannak az elutasítottak? Mit jelent a bejelentett törvénymódosítás?

S mindezzel összefüggésben, mi a helyzet a rehabilitációval? Volt-e egyszer is érdeklődés az EU részéről, melynek jogi szakértői annak idején azt mondták, minden rendben van a törvényekkel, ha nem akadozik a végrehajtásuk. Amit meg ellenőrizni szándékoznak.

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban: kapott-e a magyar kormány, illetve a külügyminisztérium a VMSZ-től tájékoztatást a jelenlegi helyzetről, mind a restitúciós-, mind a vagyon-visszaszármaztatási törvényt illetően? Mert ugye tudjuk, Budapest az utolsó pillanatban segített.

Segítsen Ön is Képviselő Úr, hárítsa el a tájékozatlanságot ebben a vajdasági magyarság egésze számára fontos kérdésben.

Szeretném hinni, hogy minden rendben van, s az érdekelt magyarok is alhatnak nyugodtan.

Remélem, hogy a rehabilitációs ügyek is haladnak a maguk útján, s örülök, ha a nehézségeket az Ügynökség igazgatója és munkatársai rendre megoldják. De, szeretném tudni, hogyan? Ha mégis azt tapasztalná, hogy mondjuk a magyarországi kárpótlásban részesült vajdasági magyarok számához viszonyítva kevés a családtag, vagy a valamelyik felmenő rehabilitációjára irányuló követelés, értesítse a közvéleményt, mi ennek az oka?

Abban a reményben, hogy e kérdéseket – elsősorban a két törvénnyel kapcsolatos máig létező dilemmák miatt – Ön is közérdekűnek tartja, tisztelettel várom a nyilvános válaszát.

Temerin, 2013. január 13.

Ágoston András

 

Visszatekintő:

 Vajdasági Magyar Szövetség

Szabadka

 Felhívás

2011. július 8.

 A kommunista hatalom részéről a múlt század negyvenes éveiben elkövetett jogsértések orvoslása a Vajdasági Magyar Szövetség számára másfél évtizede kiemelt prioritás. Csalódottan állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évtizedben regnáló kormányok igyekezete többnyire az elkobozott vagyon visszajuttatásának elodázásában merült ki. A vagyonvisszaszármaztatási törvény elfogadása az Európai Unióhoz való közeledési folyamat előrehaladtával lépett elő a legsürgetőbb kérdések egyikévé.

A Vagyonvisszaszármaztatási törvény tervezetét készítő munkacsoport az elkövetkező néhány hétben várhatóan befejezi a törvényszöveg előkészítését.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) célja, hogy a jogszabály elfogadása előtt lehetőséget teremtsen arra, hogy a kárpótlásra váró egyének, történelmi egyházaink, a károsultakat tömörítő civil szervezetek, a téma szakértői megfogalmazhassák véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket a vagyonvisszaszármaztatás kérdéséről. A VMSZ szándéka, hogy a jogszabálytervezet napvilágra kerülését követően megszervezzen egy olyan tanácskozást, amelyen az érintettek véleményt mondhatnak a kárpótlás különböző aspektusairól.

A konferencia keretében lehetőség nyílna arra, hogy feltérképezzük azokat a specifikus magyar igényeket, amelyeknek meg kellene jelenniük a készülő Vagyonvisszaszármaztatási törvényben.

Célkitűzésünk továbbá, hogy az érintettekkel együtt alakítsuk azt a közösségi álláspontot, amelyet a VMSZ parlamenti képviselői képviselni fognak a törvényalkotás parlamenti fázisában. A magyar közösségen belüli közvita kezdeményezésével egyszersmind arra szeretnénk ösztönözni a vagyonuktól megfosztottakat és leszármazottaikat, hogy éljenek az érdekvédelmi szerepet betöltő egyesületkbe való szerveződés lehetőségeivel.

A tanácskozás előkészítése érdekében, azzal a felhívással fordulunk a nyilvánossághoz, hogy a vagyonvisszaszármaztatás kérdéskörével kapcsolatos írásos javaslatokat, elvárásokat, kezdeményezéseket, továbbá a várhatóan szeptember elején megrendezésre kerülő konferencián való megjelenési szándékukat jelezzék a VMSZ körzeti irodáiban vagy a Vajdasági Magyar Szövetség központi irodájában.

A VMSZ központi irodájának elérhetősége:

 

Levélcím: 24000 Szabadka, Ago Mamužić u. 11/I

Telefonszám: 024/553-801

Email cím: office@vmsz.org.rs

a VMSZ sajtószolgálata

 Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Intézőbizottság 2011. szeptember 5.

 Késő bánat

 A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) intézőbizottsága megvizsgálta, a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatban kialakult politikai helyzetet. Meglátásai a következők:

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – lévén, hogy csak neki vannak képviselői a szerb parlamentben – ez év július 8-i „Felhívás”-ában kimondta: hogy „a VMSZ szándéka, hogy a jogszabálytervezet napvilágra kerülését követően megszervezzen egy olyan tanácskozást, amelyen az érintettek véleményt mondhatnak a kárpótlás különböző aspektusairól”. Ezt a bejelentést a VMDP tudomásul vette.

A gond az, hogy ez év szeptember 2-án a törvénytervezetről meghirdetett nyilvános vita a nélkül zárult le, hogy a VMSZ beváltotta volna a közvitára vonatkozó ígéretét. A VMDP augusztus végén, amikor már látszott, hogy a nagy dérrel-dúrral bejelentett VMSZ-es akció feledésbe merül, a VMDP Hírlevél ez évi 191. számában felvetette e magyar versenypárt felelősségét arra az esetre, ha a magyarellenes törvényt mégis megszavaznák.

A teljes politikai felelősség ilyen felvetésének oka az, hogy a VMSZ képviselői 2008 óta – ekkor jött létre a VMSZ és a Tadic-féle Demokrata Párt (DS) balkézre kötött megállapodása – egy kivételével – minden a DS számára fontos törvényt megszavaztak. Még fontosabb ok az, hogy a minap a szerb kormány alelnöke bejelentette: nincs vagyon-visszaszármaztatás az árulók számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 44/45 ártatlan magyar áldozatok leszármazottai – mivel abban az időben a kollektív bűnösség bélyege az elpusztítottak neve mellett megjelenő „áruló” minősítésben is megnyilvánult – nem juthatnak hozzá szüleik, nagyszüleik elrabolt jussához.

Nem véletlenül, a VMDP felveti a Magyar Szó új, immár nem a DS, hanem VMSZ-barát főszerkesztőjének a felelősségét is. A vagyon-visszaszármaztatás VMDP által kiemelt politikai vonatkozásaival, ugyanis a Vajdaság Ma portálon kívül, a magyar olvasó számára érthetően, az egyik magyar média sem foglalkozott.

A VMSZ politikai gépezete a nyári szünet után a napokban beindult. Ezzel magyarázható, hogy a VMSZ agytrösztje átvette a VMDP ötletét, indokolatlanul megspékelve azt a közvagyonról szóló általa már megszavazott törvénytervezettel. Ez év szeptember 10-re,  a VMSZ a magyarellenes restitúciós törvénytervezettel is kapcsolatban, csupán egy közelebbről meg nem határozott „közvitát” hirdetett meg, kitérve ezzel ötpárti számonkérő megbeszélés elől.

A közvitában – amikor annak ideje volt – a VMDP már véleményt mondott. Számunkra elfogadhatatlan a törvénytervezet, melynek kicsengése az, hogy a magyarok több mint hatvan évvel a közöttük végbevitt vérengzés után kollektív bűnösnek nyilváníttassanak, és árulóként jussanak a kisemmizettek sorsára. Ezen az állásponton az eső után köpönyeg-szerű tarka-barka részvevő gárdával meghirdetett VMSZ-es „közvita” sem változtathat.

A VMDP követeli a VMSZ-től, hogy képviselői a magyar érdekeknek megfelelően, menjenek szembe a DS-el balkézre kötött egyességgel, s a szóban forgó törvényt ne szavazzák meg!

Miután a VMSZ a veszett fejsze nyele után kapkodva, elébe vágott a VMDP által ez év szeptember 16-ára összehívott ötpárti tanácskozásnak, a VMDP azt lemondja. A felkért szakértőtől, Szalma József akadémikustól az ötpárti tanácskozás lemondása miatt ezúton is elnézést kérünk.

A VMDP intézőbizottsága biztosra veszi, hogy a vagyon-visszaszármaztatás kérdése a vajdasági magyarság szempontjából olyan súlyú, hogy arról, a többi magyar párt is kialakítja a véleményét.

 

Felhívások, események
"Akikért nem szólt a harang"
2017. november 26.
Brüsszelben a Vándorkiállítás 2017. november 7.
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Felhívás!
1944-45-es történések kutatása Óbecsén
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.