Glatz Ferenc lát esélyt a szerb-magyar megbékélésre

tuti

Vajdaság Ma 2012. december 2. A történelmi megbékélés legjobb eszköze a múlt alapos feltárása. Legutóbbi találkozójukon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy jövőre közösen fognak fejet hajtani 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A megbékélést a már korábban megalakult közös Magyar–Szerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott. A neves történész azért optimista, mert végre a tudomány, a közgondolkodás, az emberi szándék és a politika találkozott. Óriási kihívás is a szakemberek számára, hogy a nemzetközi történettudomány vegyen tudomást erről (először 1945 óta), szerb, horvát, német, szlovák, román, osztrák történészek, professzorok, akadémiák elnökhelyettesei, komoly, felkészült szakemberek konferenciákon foglalkozzanak a témával. „Fontos, hogy kutatásszervezetet tudtunk létrehozni a Vajdaságban. Sokan nem értették, miért nem Budapest lett a központ. Nekem az volt a véleményem, hogy létre kell hozni, erősíteni kell a Vajdaságban egy olyan történész kutatócsoportot, amelyik a következő években hosszú távon is együtt tud dolgozni szerb-magyar történeti témákon” –– érvelt az elnök. A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet javasolták a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy bízza meg ezen kutatások összefogásával (természetesen az akadémiai bizottság támogatásával). A társadalmi önvizsgálatnak azóta már közvetlen hozadéka is van. Glatz Ferenc elmondta, a nemzeti tanács, valamint a Hajnal Jenő vezette zentai intézet éppen az elmúlt hetekben fejezte be azoknak a kutatási eredményeknek (több mint 600 iratfolyóméter anyag) az átnézését, rendszerezését, több száz hangzóanyag visszaemlékezés-felvételét, különböző események helyszínének rögzítését és feltérképezését, ami azt mutatja, hogy egy év alatt, s ez nemzetközi összehasonlításban is páratlan teljesítmény, ilyen szervezett kutatási eredményeket nagyon keveset produkált a nemzetközi történelemtudomány –– beleértve a fél évszázada dolgozó holokauszt-kutatást is. Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/tukor/5315/Glatz-Ferenc-lat-eselyt-a-szerb-magyar-megbekelesre.html

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.