Földet földért

Sztojanovity Livia Magyar Szó


Észak-Bácskából eddig több mint hétszázan jelezték vagyon-visszaszármaztatási igényüket

A szabadkai Vagyon-visszakövetelők Polgári Egyesületének tagjai a tegnap tartott sajtótájékoztatón a vagyon-visszaszármaztatás eddigi eredményéről számoltak be, illetve rámutattak azokra a problémákra, amelyek a restitúciós törvény alkalmazásakor felmerültek.

Milan Uzelac, a szabadkai egyesület elnöke elmondta, Észak-Bácskában eddig összesen 721 igénylést adtak át, ebből Szabadkán 207, Topolyán 155, Zentán 196, Kanizsán 67, Adán pedig 96 kérelmet nyújtottak be.

Arról nincs információnk, hogy hány kérelmet dolgoztak fel a régióból, azonban tudjuk, hogy országos szinten a belgrádi Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökséghez több mint kilencezer kérelmet adtak be, és eddig több mint hétszáz ügyben született döntés. Várhatóan összesen mintegy harmincötezer kérelem érkezik majd be az ügynökséghez. Eddig több mint 18 ezer négyzetméternyi üzlethelyiséget, több mint 11,5 ezer négyzetméternyi lakást, 250 hektár beépítetlen építési területet, öt hektárnyi erdőt és erdei földterületet, valamint mintegy ezerkétszáz hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza, ami összesen nagyjából hatvanmillió eurót ér. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb kérelem Újvidékről és környékéről érkezik, vagyis naponta mintegy ötven személy jelentkezik – tudtuk meg Milan Uzelactól.

Az elnök elmondta, a vagyon-visszaigénylőknek Szabadkán az egyes számú postán kell jelentkezniük és időpontot kérniük, hogy átadják a szükséges dokumentumokat. Munkanapokon 10, 12 és 14 órától fogadják a feleket, naponta összesen hatot. A szabadkai levéltár úgyszintén bekapcsolódott a munkába, így az ügyintézés elég szervezetten halad, de tekintve, hogy a telekkönyvi adatokra vonatkozó dokumentumok sokszor nem teljesek, ez lelassítja a folyamatot. A kérvények elbírálását az újvidéki Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség végzi.

Egyesületünk kész segíteni minden tagjának, de elsősorban tanácsadás formájában, ugyanis a szükséges dokumentumok összegyűjtését és a kérvény benyújtását mindenkinek magának kell intéznie. Amennyiben az ügy összetettebb, akkor a legjobb ügyvédhez fordulni, ugyanis közel sem egyszerű lefolytatni a vagyon-visszaszármaztatást, hiszen az mellett, hogy sok dokumentumot kell mellékelni, több másik törvényt is figyelembe kell venni az eljárás során, például az örökösödési törvényt, az építési területekre vagy a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó törvényt – hívta fel a figyelmet Uzelac.

Mint elhangzott, a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény kapcsán számos észrevétel érkezett, de csak keveset fogadott el a parlament, így még mindig több ponton kellene módosítani azt. Egyik ilyen pont a mezőgazdasági földterületek visszaszármaztatására vonatkozik, melyeket a legtöbb esetben nem lehet olyan formában visszaadni, mint amikor elkonfiskálták őket, mert azóta számos tagosítás, tulajdonosváltás, átruházás vagy csere történt. Szabadkán az igénylések legnagyobb hányada is mezőgazdasági földterületekre vonatkozik, ezért az egyesület kérni fogja, hogy az államkötvényekkel való kártalanítás helyett, mely ha kifizetésre kerül, mintegy kétmilliárd eurót tesz majd ki, az állam inkább a birtokában lévő állami földterületekkel kárpótolja azokat az igénylőket, akiknek nem tudja visszaadni ugyanazt a földterületet, amely egykor a családjuk tulajdona volt.

Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója elmondta, az idén eddig mintegy ezren fordultak hozzájuk segítségért vagyon-visszaszármaztatás ügyében, s mint hozzátette, honlapjukon több formanyomtatvány is megtalálható, s a kérelmezők ezt kitöltve jelentősen megkönnyítik a levéltárban lévő szükséges dokumentumok összegyűjtését, melyekkel bizonyítani tudják, mit, hol és milyen alapon vették el a vagyont az elődeiktől.

Hivatkozás: magyarszo.com/fex.page:2012-11-08_Foldet_foldert.xhtml

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.