A vagyon-visszaszármaztatási űrlap

Bozóki Antal


2012. január 28.
Letölthető űrlap
A 2011. október 6-án hatályba lépett, a vagyon-visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvénnyel kapcsolatos kérelmeket külön űrlapon kell benyújtani.

A vagyon visszaszármaztatást egy új, alakulóban lévő köztársasági Restitúciós Ügynökség fogja lefolytatni, a vonatkozó és az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvénnyel összhangban.
Az Ügynökségnek – a törvény 40. szakaszával összhangban – Szerbia Köztársaság egész területén szétosztásra kerülő legalább két napilapban, valamint a pénzügyekkel megbízott illetékes minisztérium és az Ügynökség honlapján a restitúciós törvény hatálybalépésétől számított 120 napos határidőn belül nyilvános felhívást kell közzétenni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek benyújtására. A kérelmet az ettől a naptól számított két éven belül lehet benyújtani.

A legújabb értesülések szerint az Ügynökség a felhívást február 6-án teszi közzé és a kérelmet március 1-jétől fogadja és – az egyes kérelmek beérkezéstől számított – hat hónapja van az elbírálásra.

A vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket – a Szerbiai Köztársaság Restitúciós Igazgatósága honlapján (http://www.restitucija.gov.rs/?&action=register&lang=SR) található tájékoztató szerint – a Restitúciós Ügynökségnek, illetve annak belgrádi, kragujevaci, niši és újvidéki területi egységénél lehet majd átadni.

A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
1) a volt tulajdonosról – utónevét, egyik szülőjének utónevét és családi nevét, születési idejét és helyét, lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét és a vagyon elkobzásának idejét, állampolgárságát, illetve az alapítvány megnevezését és székhelyét;
2) az elkobzott vagyonról, amelyre a kérelem vonatkozik – fajtáját, megnevezését, nagyságát, illetve területét, helyét, a kataszteri birtokrész számát a régi és az érvényes felmérés szerint, a vagyon külalakját és állapotát az elkobzás idején, illetve megfelelő adatokat az ingó tárgyak esetében (hogy a nyilvántartóban bejegyzett államosított ingó tárgyakról, valamint más ingó tárgyakról van szó, amelyek a kulturális javakról szóló jogszabályok szerint kulturális javaknak és kiemelt jelentőségű, nagy értékű kulturális javaknak számítanak és a törvény hatálybalépésének napján léteznek);
3) a volt tulajdonosnak az elkobzott vagyon feletti tulajdonjogáról;
4) az elkobzás alapjáról, idejéről és aktusáról;
5) a kérelmezőről – utónevét, egyik szülőjének utónevét és családi nevét, adatokat a születéséről, lakóhelyéről, állampolgárságáról, a polgár személyi számát, a meghatalmazott személy utó- és családi nevét és lakóhelyét, illetve az alapítvány megnevezését és székhelyét, adatokat az alapítványt képviselő és az alapítvány nevében eljáró személyről;
6) a kérelmező jogi kapcsolatáról a volt tulajdonossal.

A kérelemhez a következő bizonyítékok eredeti példányát vagy hitelesített fénymásolatát kell csatolni:
1) az 1) és 5) ponthoz – születési, illetve halotti anyakönyvi kivonatot, jegyzék-kivonatot, amelyben az alapítvány be van jegyezve, meghatalmazást, ha pedig a kérelmezőnek nincs állandó lakhelye a Szerb Köztársaság területén, a kézbesítési meghatalmazott felhatalmazását is, valamint egyéb bizonyítékokat, amelyek alapján nyilvánvalóan meg lehet állapítani a kért adatokat;
2) a 2) ponthoz – ingatlan-nyilvántartási kivonatot, ingó tárgyak jegyzék-kivonatát, a Köztársasági Földmérési Hivatal bizonylatát a kataszteri birtokrész régi és új felmérés szerinti azonosításáról, kivéve azokat a birtokrészeket, amelyeken tagosítást hajtottak végre;
3) a 4) ponthoz – a vagyon államosításáról szóló okmányt vagy annak a hivatalos közlönynek a megnevezését, számát és évét, amelyben az aktust közzétették, az elkobzás tárgyának pontos feltüntetésével, stb.;
4) a 6) ponthoz – anyakönyvi kivonatot, öröklésről szóló végzést, jogi személyek cégkivonatát, illetve egyéb bizonyítékot, amely alapján nyilvánvalóan meg lehet állapítani a kérelmező és a volt tulajdonos közötti jogi kapcsolatot;
5) minden egyéb bizonyítékot, amellyel a kérelmező rendelkezik és jelentős lehet a kérelem szerinti határozathozatalban.
A külföldi állampolgárnak a kérelemhez mellékelni kell a bizonyítékot, hogy nem áll fenn a jelen törvény 5. szakaszában foglalt akadályozó körülmény.
A törvény 6. szakaszának 1. bekezdésében foglalt személy köteles a kérelemhez csatolni a rehabilitációról szóló jogerős bírósági határozatot, illetve a bizonyítékot, hogy benyújtotta a rehabilitáció iránti kérelmet.

A formanyomtatvány és az ezzel kapcsolatos szabályzat a Hivatalos Közlöny (Pravilnik o obrascu zahteva zavraćanje oduzete imovine, načinu i postupku prijema i obrade zahteva, spisku pošta u kojima će se vršiti podnošenje zahetva i obliku i sadržini izvoda, Službeni glasnik RS) 2011. december 11-i számában jelent meg (13-18. o.), de letölthető a szerbiai Pénzügyminisztérium honlapjáról is:
http://www.mfin.gov.rs/UserFiles/File/predlozi/OBRAZAC%20ZAHTEVA%2018%2011%202011%20.pdf

Az a kérelem, amely nem tartalmazza az előírt adatokat és, amelyhez nem csatolták az említett bizonyítékokat, mint hiányos visszautasításra kerül (43. szakasz). A visszautasított személynek joga van közigazgatási pert is indítani, vagy a törvényben kijelölt határidőig új kérelmet benyújtani.

A kérvényeket a Hivatalos Közlöny ugyanennek a számában (19-21. o.) megjelentetett 150 postahivatal valamelyikén lehet átadni (Szabadkán például az 1-es számú postán, Prvomajska 2-4 sz.). (a postahivatalok listája megtalálható a Vagyon-visszaszármaztatási tájékoztató mellékletében).
Hivatkozás: www.mfin.gov.rs/UserFiles/File/predlozi/OBRAZAC%20ZAHTEVA%2018%2011%202011%20.pdf

Letölthető állományok:

krptlsi_krdiv.pdf (49 kb)

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.