TÖRVÉNY AZ ELKOBZOTT VAGYON VISSZASZÁRMAZTATÁSÁRÓL ÉS A KÁRPÓTLÁSRÓL



Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. szám

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra vonatkozó jogosultság
5. szakasz

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra joga van:
1)    hazai természetes személynek, aki az elkobzott vagyon volt tulajdonosa, halála vagy halottá nyilvánítása esetén pedig a Szerb 
Köztársaságban az öröklést szabályozó jogszabályokban és ebben a törvényben megállapított törvényes örököseinek;
2)    az alapítványnak, amelynek elkobozták vagyonát, azaz jogutódjának;
3)    a volt tulajdonosnak, aki valamikori elkobzott vagyonát visszterhes jogi ügylet alapján visszajuttatta saját tulajdonába;
4)    annak a természetes személynek, aki állami szervvel 1945. és 1958. között adásvételi szerződést kötött ha bírósági eljárásban megállapításra kerül, hogy adásvételi árának összegével megkárosult, kizárólag a kárpótlásra van joga, ezzel a törvénnyel összhangban, melyet a kifizetett adásvételi ár összegével csökkenteni kell;
5)    természetes személynek – külföldi állampolgárnak, halála vagy halottá nyilvánítása esetén pedig törvényes örököseinek, a reciprocitás feltételei mellett.

Feltételezhető, hogy reciprocitás áll fenn azzal az országgal, amely nem szabályozta a vagyon visszaszármaztatását, ha az adott államban  állampolgáraink tulajdonjogot szerezhetnek és ingatlanokat örökölhetnek.

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra nincs joga:

1)    annak a természetes személynek – külföldi állampolgárnak, illetve törvényes örököseinek, akikkel szemben a külföldi állam nemzetközi szerződés alapján vállalta a kárpótlást;
2)    annak a természetes személynek – külföldi állampolgárnak, illetve törvényes örököseinek, akik nemzetközi szerződés megléte nélkül is kárpótlásban részesültek vagy vagyonuk visszaszármaztatására vonatkozó jogosultságukat a külföldi állam jogszabályai elismerték;
3)    annak a személynek, aki a Szerb Köztársaság területén a II. világháború idején a megszálló erők tagja volt, valamint örököseinek.

A Szerb Köztársaság területén a Holokaust élő örökösük nélküli áldozatai és a fasizmus más élő örökösök nélküli áldozatai vagyona elkobzása következményeinek elhárítását külön törvény szabályozza.
A külföldi állammal a reciprocitás és a nemzetközi szerződés meglétét, a jelen szakasz értelmében, az Ügynökség hivatalból állapítja meg.

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.