Több ezer gyereket végeztek ki a kommunisták Szerbiában!

Ternovácz István


2012. január 3.
állítja dr. Srđan Cvetković történész, a tömegsírok megjelölésével és az áldozatok összeírásával foglalkozó állami tényfeltáró bizottság titkára

A 2009-ben megalakult szerbiai állami bizottság azoknak a tömegsíroknak a jegyzékbe vételén dolgozik, amelyek 1944. szeptember 12-étől, a kommunisták vérengzéseinek a kezdetétől keletkeztek. Az elmúlt év munkájáról szóló jelentés szerint a szerbiai likvidáltak listája a 2011-es évben 17.000 új névvel bővült és most 36.000 áldozat neve található rajta – írja a belgrádi Blic napilap.
- A levéltári kutatások során kiderült, hogy az áldozatok 90 százalékát bármiféle ítélet nélkül végezték ki. Eddig 206 tömegsírról tudunk. Ezek közül 33 keletkezésének a körülményeit felkutattuk és kettőt közülük kihantoltunk. A Zmijanac melletti tömegsírból 26 teljes emberi csontváz került elő, emellett még kb. tíz személy földi maradványaira bukkantunk. Az áldozatok pontos számát ezután fogjuk megállapítani. Most a kragujevaci Fiat gépkocsigyár területén elvégzett sírfeltárás eredményeire várunk – nyilatkozta dr. Srđan Cvetković történész, a tényfeltáró bizottság tikára, aki szerint még nem tudni pontosan, hány kiskorú személyt végeztek ki a kommunisták. Becslése szerint azonban a gyermekáldozatok száma több ezerre tehető.
- Sok gyermek osztozott Szerbiában, különösen pedig Vajdaságban a legjobb kragujevaci gimnazista, Živa Kovanović sorsában. Ő 15 éves volt, amikor 1945. március 31-én kivégezték, csak azért, mert nem tette magáévá a kommunista meggyőződést – magyarázza Cvetković.
A történész rámutatott arra is, hogy a kutatások felgyorsítását a műszaki felszereltség hiánya és az utazásokhoz szükséges pénz előteremtése hátráltatja. Elmondása szerint a bizottság tagjai korábban főként saját terhükre utazgattak. 2011-ben már kaptak bizonyos segítséget a kormánytól, ezért is jobbak az eredmények, de hozzátette, hogy ez a támogatás még mindig kevés az alapos terepi kutatások végzéséhez.
A kutatómunkát lassítja az is, hogy a Szerbiai Levéltárnak eddig átadott BIA (rendőrségi) archívumból a szerbiai körzetek 40 százalékára vonatkozólag még hiányzanak a kivégzettek listái. Nincsenek meg néhány nagyváros, így pl. Belgrád, Kragujevac, Šabac és Újvidék likvidáltjainak a névsorai.
Dr. Srđan Cvetković jelezte, a szerb és a magyar államfő megállapodása nyomán a két ország létrehozta a közös akadémiai történész bizottságot, aminek köszönhetően majd hatékonyabbá válik a vajdasági történések kutatása, ugyanis ugyanazok a kutatók dolgoznak majd a szerbiai tényfeltáró bizottságban és a két ország által létrehozott vegyes bizottságban is.
 

Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/szerbia/15935/Eddig-206-tomegsirt-es-36000-aldozatot-irtak-ossze-Szerbiaban.html

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.