Ami Brankov Lazar halálhíréből kimaradt

Csorba Béla

A százéves korában jobblétre szenderült L. Brankov életrajzból kimaradt néhány számunkra fontos részlet. Mindenekelőtt az, hogy nem közönséges partizán volt, hanem a bácska-baranyai katonai bíróság egyik rettegett vérbírája. Tagja volt annak a háromtagú testületnek is ( Pavle Gerenčevićtyel és Bosa Klarićtyal), amely 1944. december 29-én népellenségnek nyilvánította és halála ítélte Andrée (Árvay) Dezsőt, az újvidéki Reggeli Újság főszerkesztőjét és tizenegy magyar nemzetiségű társát – valamennyiüket még aznap agyonlőtték. (Lásd Presuda br. C. 400/44 Vojnog suda Vojne oblasti za Bačku i Baranju). Korábban egy másik összetételű katonai bíróság tagjaként halálra ítélte dr. Miloš Petrovićot, Újvidék város volt polgármesterét is. (Lásd Vékás János: Magyarok a Vajdaságban 1944-1954). Visszaemlékezők és történészek (pl. Pavle Šozberger, Mészáros Sándor) szerint a rögtönítélő bíróság, melynek Brankov egyik megkerülhetetlenül fontos láncszeme volt, előszeretettel ítélt halálra vagyonos újvidéki polgárokat nemzeti, faji és vallási megkülönböztetés nélkül. Pályafutását a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jugoszláv missziójának századosi rangú titkáraként folytatta Budapesten. A Tito-Sztálin konfliktus idején kezdetben a moszkvai irányvonalat támogatta, később azonban a Rajk-perben őt is elítélték. 1956-ban szabadult, majd Párizsban élt. Az 1990-es években az aktuális szerb napipolitikai célok érdekében újra elővették: hosszabb tévéinterjúban tagadta a tömeges magyarellenes megtorlások tényét, a temerini nagytemető bejáratánál levő tömegsírról pedig a tényeket elferdítve azt állította, hogy abban nem 1944-ben kivégzett magyarok, hanem a «hideg napok» során megölt zsidók nyugszanak.

A fentiek fényében figyelemre méltó, hogy Göncz Árpád 1998-ban Köztársasági Elnöki Arany Emlékkereszttel tüntette ki.

Hivatkozás: index.hu/belfold/2011/12/06/meghalt_a_rajk-per_harmadrendu_vadlottja/
Galéria

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.