Varga László: Az alkotmánybírák mielőbbi döntésére van szükség

Vajdaság Ma/Muci Attila

2011. október 14. A VMSZ parlamenti képviselői ma beadvánnyal fordultak Szerbia Alkotmánybíróságához kezdeményezve a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, illetve azon szakaszának hatályon kívül helyezését, amely a kollektív bűnösség elvét rögzíti és így kizárja a vajdasági magyarság egy részét a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából. A VMSZ szerint továbbra is a legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a szerb parlament módosítaná a törvényt, és ezért azt szorgalmazzák, hogy az elkövetkező napokban tárgyalások kezdődjenek a Vajdasági Magyar Szövetséggel a kérdésben. Ugyanakkor a szerb kormány csütörtöki kijelentését, mely szerint hajlandó a törvény módosítására, szkepticizmussal fogadta.
A 15 oldalas dokumentum nemzetközi jogi aspektusból világít rá arra, hogy a törvény ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, valamint több ponton megsérti Szerbia Alkotmányát és hatályos törvényeit, tudtuk meg Varga László köztársasági parlamenti képviselőtől.
- A törvényalkotás folyamatában is volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy a kormány eltekint attól a rendelkezéstől, ami a vajdasági magyarság kollektív bűnösségét rögzíti, majd a végére a kormány meggondolta magát és az eredeti javaslat került elfogadásra. Ez az a körülmény, ami miatt jelen pillanatban is mindenféle kormányzati bejelentéssel kapcsolatban kételkedő álláspontot tudunk csak megfogalmazni. A VMSZ azt várja el, hogy az Alkotmánybíróság tárgyilagosan, a jogi elemeket figyelembe véve foglaljon állást ebben a kérdésben. Másrészről pedig, hogy ez gyorsan bekövetkezik. Az alkotmánybírósági eljárás hosszadalmas folyamat, a törvény alkalmazása pedig valamikor újév után lép életbe ezért nem mindegy, hogy ezen rendelkezés alapján, vagy ezen rendelkezés nélkül kezdődik meg az alkalmazása, ezért lenne fontos gyorsan döntést hozni ebben a kérdésben – nyilatkozta Varga László.

Tadić: Nem irányul a magyar közösség ellen

A restitúciós törvény esetleges módosítása kapcsán tett szerb kormánybejelentés után, a szerb államfő is megszólalt a Magyarország részéről is kifogásolt jogszabály kapcsán. Nem a magyarok ellen szól a vagyon-visszaszármaztatási törvény – ezt jelentette ki ma Belgrádban Boris Tadić szerb államfő az uniós bővítési biztossal, Štefan Fülevel folytatott tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón:
- Párbeszéd, bilaterális találkozók által kívánunk felvilágosítást adni Magyarországnak a kifogásolt restitúciós törvény kapcsán. De ezúttal is hangsúlyoznám, hogy a reformok érdekében meghozott eddigi törvényeink egyike sem irányul valamelyik szerbiai kisebbség ellen. Ellenkezőleg, a mi politikai filozófiánk az, hogy minden nemzeti kisebbséget támogassunk. Így a vagyon-visszaszármaztatási törvény sem a magyar nemzetiség kárára vagy ellen született meg.
Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/vajdasag/12462/Varga-Laszlo-Az-alkotmanybirak-mielobbi-dontesere-van-szukseg.html

 

Felhívások, események
"Akikért nem szólt a harang"
2017. november 26.
Brüsszelben a Vándorkiállítás 2017. november 7.
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Felhívás!
1944-45-es történések kutatása Óbecsén
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.