Rehabilitálták Teleki Júliát és családját

Muci Attila

2011. szeptember 20.

Az újvidéki bíróság rehabilitálta a Csúrogról elüldözött Teleki Júlia békeharcost és családját. Az elsők között adta be a kérelmet, 2006-ban, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény. Amellett, hogy éveket várt a bírósági meghallgatásra, csak többszöri idézés után hozta meg végleges döntését a háromtagú bírói testület. A ma postai úton kézbesített 4 oldalas bírósági végzés Teleki Júlia vallomását is tartalmazza, amikor 1944 őszén tíz hónapos korában Tito partizánjai elhurcolták édesapját. Júlia nővére két hétig hordta az ebédet édesapjuknak. Mikor utoljára vitte az ebédet, azt mondták neki, hogy apád már nem éhes. Kivégeztük. Az akkor 13 éves nővére szemtanúja volt annak is, ahogyan kocsik hagyják el a csúrogi községháza udvarát. A kocsikról az emberek keze, lába lógott. A kocsik aljából csurgott a vér. Édesapjukat a többi kivégzett csúrogi és környékbeli magyarral együtt a falu szélén lévő sintérgödörben földelték el. A halotthordók vallomása szerint, kb. 3000 magyart temettek ott el. A terjedelmes végzésbe a család 1945. január 23-án folytatódott viszontagságai is belekerültek. Aznap egy 15 éves szerb gyerek rontott be házukba puskával a vállán és arra kényszerítette őket, hogy azonnal hagyják el a házat, mert különben mindenkit megöl. Öltözködésre már nem adott időt - idézi fel Teleki Júlia édesanyja szavait: „Délután négy óráig vártuk a mínusz 20 fokos hidegben és térdig érő hóban sorsunk beteljesülését.” A megdermedt, megrémült és átfagyott magyarokat elindították gyalogosan Járek felé, csak némely kisbabás családot tereltek vissza az állomásra, ahol tehervagonokba rakták őket. Hajnalban érkeztek meg az átfagyott emberek Járekra. Volt, akinek a keze és a lába lefagyott, később ebbe halt bele, áll Júlia vallomásában. Nagyapja is a járeki tábor megpróbáltatásaitól hunyt el. A kiéhezett csecsemő Teleki Júliára a táborban fogvatartott pap, édesanyja kérésére az utolsó kenetet is feladta. Végül, 1945. szeptember derekán papírral a kezükben szabadon engedték a tábor lakóit. A papíron az állt, hogy bárhova mehetnek, Csúrog Zsablya és Mozsor kivételével. Ezt a döntést az akkori vajdasági elnökség hozta meg a belügyi szervek javaslatára. A papír pecséttel és aláírással ellátva. Az újvidéki bíróság ma ezt nyilvánította semmissé, azzal az indokkal, hogy sem Teleki Júlia, sem pedig családtagjai esetében nem találtak bűnösségüket bizonyító iratot a levéltárakban vagy egyéb közigazgatási hivatalokban. A végzést viszont már csak egyedül ő érhette meg kollektív bűnössé nyilvánított családtagjai közül.
Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/tukor/4444/Rehabilitaltak-Teleki-Juliat-es-csaladjat.html

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.