Belgrád megmagyarázná, hogy miért nem szól az új törvény a kollektív bűnösségről

VajdaságMa 2011. október 3.

Đelić kijelentette: Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de neki "Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell európai kérdéssé válnia".

Belgrád folytatni kívánja a párbeszédet Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy "nincs kollektív bűnösség", de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra - jelentette ki Božidar Đelić, a szerb kormány alelnöke hétfőn Belgrádban

Đelić elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb törvény él a kollektív bűnösség elvével. Đelić annak a reményének adott hangot, hogy a Magyarországgal és a Szerbiában élő magyar kisebbséggel folytatandó további dialógus során ezt a "félreértést" tisztázzák.
Magas rangú magyar tisztségviselők az elmúlt napokban több alkalommal is bírálták Belgrádot a törvény elfogadása miatt. A Tanjug idézte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek Szabadkán elhangzott szavait, amelyek szerint "mindent megteszünk Szerbiáért az unió felé vezető úton, de úgy véljük, hogy egy olyan ország amely valakiket kollektíve megfoszt jogaitól, nem lehet még tagjelölt sem".
Đelić kijelentette: Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de neki "Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell európai kérdéssé válnia".
Đelić szerint Belgrád arra törekedett, hogy a törvény elfogadása a történelmi megbékélés kiegészítő elemévé váljon. A vajdasági magyar kisebbség követelésére módosító javaslatot terjesztettek be, amely pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy "senki sem lehet kollektív bűnösség tárgya".
"A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamenti szavazáson, ezért visszavontuk. Az elfogadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi módon társadalmunk valamely csoportja ellen irányulna" - mondta Đelić, majd hozzáfűzte: "Ha valaki a megszálló erők tagja volt, az nem jelenti azt, hogy az egész nép az volt - ez csak azt jelenti, hogy Szerbia nem felejti el, ki harcolt a fasizmus ellen".
Ami a törvényt illeti - mondta -, a parlamenti vita után világossá vált, hogy "nincs meg a többség a törvény ilyen értelmű megváltóztatásához, legalábbis a parlament jelenlegi összetételében".
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére a szerb kormány eredetileg elfogadta a VMSZ módosító javaslatát, de később visszavonta azt, így a vagyon visszaadására és a kárpótlásra nem csak a megszálló erők külföldi állampolgárai, hanem senki sem jogosult azok közül, akik a második világháború idején, akár kényszer hatására is, de eleget tettek a mozgósítási parancsnak. A megszorítás értelemszerűen kiterjedne a leszármazottakra is. (MTI)
Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/szerbia/15469/Belgrad-megmagyarazna--hogy-miert-nem-szol-az-uj-torveny-a-kollektiv-bunossegrol.html

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra

Szombathelyen a Vándorkiállítás
2017. május 4-május 24.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.