Diplomáciai feszültség a szerbiai kárpótlási törvény miatt


Az Este vendége Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
MTV 2011. szeptember 28. 

Műsorvezető: GULYÁS ISTVÁN

Mv.: - Nyílt levelet írt a szerb államfőnek a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Pásztor István azt nehezményezi, hogy a szerb  parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény még mindig kollektív bűnösként tekint a magyarokra és a gyakorlatilag kizárja a kárpótlásból a Vajdaságban 1944-45-ben élőket és azok leszármazottait. A szerb államfőnek 15 napja van aláírni a törvényt, de vissza is küldheti a parlamentnek. A magyar Külügyminisztérium tegnap bekérette a szerb nagykövetet.
Búrány Béla, helytörténész: - Valahol itt Beodránál verték agyon őket, a szó legszabályosabb értelmében, baltával egy udvaron. Egy még élt, amikor az agyonverés után úgymond és szólt is, hogy engem még ne temessetek el, még élek. Persze, hogy eltemették őket.
R.: - 1944 telén és  45 tavaszán egyes becslések szerint több tízezer ártatlan mészároltak le bestiális kegyetlenséggel a bevonuló szerb partizáncsapatok a Vajdaságban. Csak azért, mert magyarok voltak. Jelöletlen dögtemetőkbe földelték őket, Csúrog, Zsablya és Mozsorin magyar lakosságát pedig kitelepítették otthonaikból, vagyonukat elkobozták, raboltak és fosztogattak. Hagymás Júlianna édesapját 44-ben Zsablyán végezték ki, vagyonuktól megfosztották őket, ő 14 évesen lágerbe került, most családja rehabilitációjában reménykedik. És a  67 évvel ezelőtt elkobzott családi vagyon visszaszerzésében.
Hagymás Júlianna, Zsablyáról elüldözött: - Mostan itten felolvasták nekem, hogy két ház volt, amit konfiszkáltak, meg 21 hold föld. Hát én, amit összeszedtünk a telekkönyvből, kataszteri, szóval mindegy melyikből, ottan  30 hold van, hát 10-et már elrendeztek másfelé.
R.:  - Az Európai Unióba készülő Szerbia törvényeiben a mai napig él a kollektív bűnösség elve, és bár Brüsszel nyomására ugyan Belgrád napirendre vette a rehabilitáció és a vagyon visszaszolgáltatás törvényét, végül úgy döntöttek, az 1945. március 9. előtt elvett javakat az érintettek vagy örököseik nem kaphatják vissza. Pedig a döntés előtt Schmitt Pál államfő múlt héten az ENSZ-ben is találkozott a szerb köztársasági elnökkel, Boris Tadiccsal.
Schmitt Pál, köztársasági elnök: - Én azt kértem, hogy azt az időszakot is vegyék be, a javak visszaszolgáltatásába, amikor nagyon sok magyar embernek elvették a birtokait, vagy a tulajdonát.
R.: -  Hétfőn a szerb parlament a kollektív bűnösség eltörlése nélkül fogadta el a vagyon visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt, amivel gyakorlatilag a magyarokat kizárták a kárpótlás lehetőségéből, de még erkölcsi elégtételt sem kaphattak a meghurcolt, megkínzott vagy megölt áldozatok családtagjai. A mai napig sem tudták őket tisztességesen eltemetni.
Czerna Miklós, Zombor: - Én nem kaptam, nem is kértem. Mert avval jobban felkavartam volna a kedélyeket.
R.: - A Vajdasági Magyarok Szövetsége nyílt levélben tiltakozik a szerb államfőnél és kéri ne írja alá a  törvényt.
Pásztor István, elnök, Vajdasági Magyarok Szövetsége: - Nem tudom elképzelni, hogy Szerbiában, amelyik az Unió irányába mozog, a XXI. század elején egy ilyen törvényes rendelkezést tud a jogrend része lenni. Ez összeegyeztethetetlen mind a mi igazságérzetünkkel, mind pedig annak  az európai államközösségnek az értékrendjével, amelyhez Szerbia közeledni kíván.
R.: - Érthetetlen módon a kormánykoalíciót irányító Demokrata Párt padsoraiban ülő magyar képviselők is megszavazták a törvényt. A döntés miatt egyébként a magyar Külügyminisztérium bekérette Szerbia budapesti nagykövetét.
Mv.: - Az Este vendége Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, jó estét kívánok!  
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Mit mondtak a nagykövet úrnak?
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Hát én azt mondtam neki, hogy a tegnapi nap folyamán, hogy meg vagyok döbbenve, a bejátszásokból az egyik probléma ugrott elő, hogy itt kizárták azokat az ügyeket a kárpótlásból, amelyek 45. március 9. előtt történtek. Tehát a 44-45-ös nagyon brutális magyarellenes vérengzések, amelyek egyesek szerint elérték a 40 ezres számot, de vannak magasabb becslések is, hogy ennyi magyar lőttek a  Dunába. Ezeknek az embereknek a kizárása a kárpótlásból elfogadhatatlan.  De van egy másik probléma is, amiről nem szólt a bejátszás, hogy van egy olyan passzus most a törvényben, amelynek egyébként a törlését megígérte a szerb miniszterelnök-helyettes Martonyi Jánosnak, csak éppen néhány nappal ezelőtt járt Belgrádban.  Ami úgy szól, hogy a külföldi megszálló erők és azok leszármazottai pedig egyáltalán nem részesülhetnek kárpótlásban. Tehát tekintettel arra, hogy minden magyar a magyar hadseregbe besoroztak, és az ő leszármazottaik azok, akik ma magyarok Vajdaságban és Szerbiában, teát kollektíve a magyarságot kirekesztik a kárpótlásból. Mv.: - Ez közel 300 ezer ember.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Ez közel 300 ezer ember, és ezt hívják a kollektív bűnösség elvének. Ugyanezen az elven, hogy megszállók voltak, fasiszta megszállók voltak, akkor még hozzátették ezt. Fogadták el a II. világháborúban az úgynevezett Avnoj- dektérumokat, ami alapján kollektív bűnösséggel sújtották a vajdasági magyarokat, illetőleg Szlovákiában a Benes-dekrétumokat..
Mv.: - .. Benes-dekrétumok, teljesen párhuzamos ezzel.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Most azért jobb Szlovákiában a helyzet, most, mint Szerbiában, mert ilyen nyílt direkt jogkövetkezményekkel járó kollektív bűnösség, tehát, hogy kirekesztik a magyarságot, egy jognak az élvezéséből, ilyen Szlovákiában sincs.
Mv.: - Hát azért van egy, a kettős állampolgárság lehetősége.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Így van. De én most nem akarom arra elterelni a szót.
Mv.: - Igen, nem erről van szó. De azért mégis csak van.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Én azt hiszem, hogy az nem a kollektív bűnösség, mert igazán ott azért ez most mindenkire vonatkozik. Ott az amerikai, a kanadai és a magyar kettős állampolgárságra is vonatkozik. Szerbiában gyakorlatilag ez a törvény ez a magyarságról szól, és elmondtam a nagykövet úrnak, hogy ez megdöbbentő, ez ellentétes a szerbiai belső jogrendszerrel, a nemzetközi normákkal, az Európai Uniónak az alapelveivel, ahol a felelősség egyéni. És ez a lépés miután a nagykövet úr erre azt mondta, hogy az Európai Unió akarta, hogy legyen kárpótlási törvény, és nem tudtunk volna kárpótlási törvényt megalkotni.
Mv.: - Egyébként ez igaz.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Megalkotni, hogyha nincsen benne ez, mert megzsaroltak bennünket a koalíciós partnereink, a szociáldemokrata, Liberális Szociáldemokrata  Liga.
Mv.: - De megdöbbentő, hogy megszavazták még a Demokrata Pártban ülő magyar képviselők is.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Így van.
Mv.: - Azért ez egy kicsit ijesztő.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Igazán ez a döbbenetes, hogy az, az ellenzék, amelyiket úgymond nemzeti ellenzéknek vagy radikális ellenzéknek mondanak, a Nikolics-féle párt, a Seselj-féle párt, az ellenezte. A liberálisok, azok találták meg a magyarokban a fasisztát, és ugye ezt ismerjük Magyarországon is, hogy a liberálisok nagyon könnyen megtalálják a fasisztát, hogyha egy kicsit keresik. Tehát ugyanaz a fajta mechanizmus működik és ez a vajdasági magyarság számára úgy gondolom, hogy rendkívül figyelmezető jel kell legyen, mert jelentős százalékban, ha nem a fele, a vajdasági magyaroknak az elmúlt években néha a Demokrata Pártra, vagy néha a liberálisokra szavazott. Azt gondolom, hogy ez a VMSZ számára a vajdasági magyar pártok számára és a vajdasági magyar közösség számára egy olyan figyelmeztetés, amit a jövőben mindenféleképpen fejben kell tartani.
Mv.: - Államtitkár úr, mi a stratégiája a magyar kormányzatnak, a magyar külügynek, hogy ezt valahogy negligálják? Anulálják ezt a döntést. Vagy legalábbis átgondolásra késztessék a szerb parlamentet.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Rövid távon én azt kellett közöljem a magyar kormány nevében a nagykövet úrral, hogy ez azt jelenti, hogy ezzel a döntéssel Szerbia alkalmatlanná vált az európai integrációra, tagjelölti státuszra, amelyről egyébként októberben kívánt dönteni a bizottság, és decemberben kíván dönteni a Európai Tanács.
Mv.: - Nagyon fontos kérdés, bocsánat, Magyarország adott esetben hogyha ne változik semmi, akkor vétót emel a tagjelölti státusz ellen? Megteheti?
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Magyarország nem mondhatja azt ezt követően, hogy alkalmas a tagjelölti státuszra Szerbia.
Mv.: - Milyen jogkövetkezménye van ennek?
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -Egy olyan helyzetben vagyunk, hogy ezt az Európai Bizottság, illetőleg az EU-s partnereinkkel is egyértelműen közöltük ezekben a napokban, bízunk abban, hogy a szerbek erre a problémára erre megoldást fognak találni. Az járható út, amit pl. a nyílt levélben a VMSZ elnöke megfogalmazott, hogy az államelnök küldje vissza a parlamentnek, dolgozzanak még egy kicsit ezen a kárpótlási törvényen. Találjunk erre a kérdésre megoldást. Erre mi is nyitottak vagyunk.
Mv.: - Tadic úr egyébként ezt megteheti, ugye? Megteszi?
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Megteheti, és a VMSZ az emlékeztetnék arra, hogy jelenleg tagja a kormánykoalíciónak.
Mv.: - Ez így van.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Tehát ilyen értelemben a kormánykoalíciós partnereket  is vonja be a megegyezésbe, Magyarország mögöttük áll a VMSZ mögött állunk, de azt kell mondanom, hogy hosszabb távon semmiféleképpen nem lehet érdekünk az, hogy na, azzal oldjuk meg a helyzetet, hogy Szerbiát kizárjuk az Európai Unióból. Ez nem megoldás.  Mert számunkra az integráció és a megoldás az egymáshoz nagyon közel álló fogalom, ugyanakkor most rövid távon azt kell kijelentenünk, hogy ez az európai integráció elveivel összeegyeztethetetlen.
Mv.: - Államtitkár úr, köszönöm, hogy eljött.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: -  Én is köszönöm.

Mv.: - Ez volt mára az Este, legközelebb holnap várjuk önöket, addig is írjanak nekünk elérhetőségeink a képernyőn. Köszönöm figyelmüket. 

Hivatkozás: premier.mtv.hu/Hirek/2011/09/29/09/Diplomaciai_feszultseg_a_szerbiai_karpotlasi_torveny_miatt.aspx

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra

Szombathelyen a Vándorkiállítás
2017. május 4-május 24.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.