Elenyésző számú rehabilitált

Bozóki Antal

....hogy a vajdasági magyarok miért nem kérték nagyobb számban az eddigi (alapjában kedvező) törvény alapján a rehabilitálást? A történészek és a kutatók szerint ugyanis az 1944–45-ös szerb partizánakciókban „húsz–negyvenezer” magyar esett áldozatul.

A 2006. április 17-én elfogadott rehabilitálási törvény mindössze 9 rövid szakaszból áll és azon személyek rehabilitálására vonatkozó szabályokat tartalmazza, akik 1941. április 6-ától a törvény hatályba lépéséig (2006. április 25. – B. A. megj.) terjedő időszakban „politikai és ideológiai okokból bírósági vagy közigazgatási határozat nélkül, illetve bírósági vagy közigazgatási határozat alapján életüktől, szabadságuktól, vagy más jogaiktól megfosztottak”.
A törvény alapján – a nyilvánosságra hozott adatok szerint – mindössze 1480 személy rehabilitáltak, további 800 ilyen kérelem pedig még bírósági eljárásban van.
A rehabilitált személyek száma rendkívül alacsonynak mondható, ha tekintetbe vesszük a második világháború utáni megtorlásokat és egyéb törvénysértéseket.  
Azoknak a magyaroknak a számáról, akiket a törvény alapján rehabilitáltak – ismereteim szerint – nem közöltek adatokat. Nagy valószínűséggel azonban feltételezni lehet, hogy ez a szám szinte elenyésző. Külön kutatás tárgya lehetne, hogy a vajdasági magyarok miért nem kérték nagyobb számban az eddigi (alapjában kedvező) törvény alapján a rehabilitálást? A történészek és a kutatók szerint ugyanis az 1944–45-ös szerb partizánakciókban „húsz–negyvenezer” magyar esett áldozatul.

Kapcsolódó cikkek:

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.