Restitúció várhatóan 2035-ig

Magyar Szó

2011. július 30.
Elkészült a vagyon-visszaszármaztatási törvénytervezet

A szerb kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetet, amely természetbeni és pénzbeni kárpótlást irányoz elő az elkobzott vagyon esetében.

Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök közölte, hogy a polgárok a www.srbija.gov.rs és a www.mfin.gov.rs honlapokon oszthatják meg a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket. A tervezetről a nyár folyamán több szerbiai városban is közvitát tartanak, majd várhatóan szeptemberben továbbítják a köztársasági képviselőháznak.
A törvénytervezet értelmében a természetbeni visszaszármaztatás kap majd elsőbbséget. Abban az esetben, ha már nem lehet visszaadni azt, amit egykor elkoboztak, akkor államkötvényekkel kárpótolják a károsítottakat. A természetben visszaszolgáltatható ingatlanokról, ingóságokról szóló határozatot várhatóan jövőre fogadja el a kormány, részletezte Đelić, aki a folytatásban közölte, hogy a kárpótlásra szánt államkötvényeket várhatóan 2015. január 1-jén kezdi kibocsátani az ország. A kárpótlásnak az ettől a dátumtól számított húsz éven belül kellene megvalósulnia. A kárpótlásra szánt államkötvények értékét és a kibocsátás részleteit egy másik törvényben szabályozza majd az állam. Ezt a jogszabályt várhatóan 2014 végéig fogadják el. Kétfajta államkötvénnyel valósul meg majd a kárpótlás: dinár és euró alapú értékpapírokkal.
A törvénytervezet kidolgozásakor az volt az egyik szempont, hogy a restitúció ne veszélyeztesse a szerb állam pénzügyi stabilitását, magyarázta Đelić.
– A vagyon-visszaszármaztatásra 200 milliárd dinárt, azaz körülbelül 2 milliárd eurót irányoztunk elő. Az államkötvényeket akkor kezdjük kibocsátani, amikor befejeződik a régi devizabetétek kifizetése. Sokan felteszik a kérdést, hogy lesz-e pénz a kárpótlásra. Ha Szerbia az elmúlt tíz évben folyamatosan előteremtette az eszközöket a régi devizabetétek visszafizetésére, akkor a következő 20 évben a restitúcióra is lesz pénz. Az elkobzott vagyon értékét az adóhivataloknak kell majd meghatározniuk a községek területén. A kárpótlás teljes összege 2014-ig derül majd ki. A visszaszármaztatás tárgya a második világháború után elkobzott vagyon lesz. Kivételt képeznek majd a kastélyok és azok az épületek, amelyekben ma állami intézmények működnek. A műgyűjtemények és a múzeumok szintén nem képezhetik a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát. A törvény elfogadása után az elkobozott vagyont nem lehet áruba bocsátani, magánosítani. A jövőben kidolgozandó közvagyonról szóló törvény szintén ezt az elvet követi majd, vagyis az elkobzott vagyonnal addig nem lehet semmit tenni, amíg el nem dől, hogy restitúció tárgya lesz-e, vagy sem – összegezte Đelić.
A törvénytervezet értelmében azokat az építési területeket is vissza lehet szolgáltatni, amelyeken időközben valamilyen létesítmény épült. Ez alól szintén a közintézmények képeznek kivételt. Az elkobzott vagyon tulajdonosai a kártérítés összegének 10 százalékát előlegként kaphatják meg, a legszegényebbek pedig 50 százalék előlegre számíthatnak. A szerb államkasszában van 130 millió euró, ami a magánosításból folyt be. Ez az összeg elég lesz az előlegek kifizetésére, nyilatkozta Đelić.
A külföldi állampolgárokat illetően a reciprocitás elvét követik: ha a szerb polgárok nem tudtak adott országban jogot formálni a vagyon-visszaszármaztatásra, akkor az adott ország polgárai sem tarthatnak igényt szerbiai vagyonuk visszaszármaztatására.
A Restitúciós Hálózat nem elégedett a bemutatott törvénytervezet minden elemével. Többek között azt kifogásolja, hogy a már nem vissza szolgáltatható vagyon helyet pénzt adna az állam, és nem az elkobzott vagyonhoz hasonló értéket. Az államnak van elég vagyona, amiből a helyettesítés elvét követve azonnal kárpótolni lehetne a megrövidített polgárokat, hangsúlyozta Mile Antić, a hálózat koordinátora. Antić szerint ez a megoldás lenne mindenki számára a legkedvezőbb, mivel ehhez nem lenne szükség pénzre. A hálózat azzal sem ért egyet, hogy a visszaszolgáltatandó vagyon értékét az adóhivatal fiókintézetei becsülik majd fel, mivel esetükben felmerülhet az érdek-összeférhetetlenség lehetősége.

 

Hivatkozás: www.magyarszo.rs/fex.page:2011-07-30_Restitucio_varhatoan_2035-ig.xhtml

 

Felhívások, események
„AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG”

"Kedves testvérek, köszönöm nektek, hogy eljöttetek Délvidékről,

Könyvbemutató és emlékérem átadás Temerinben 2021. május 28. 17 óra
A Magyar Országgyűlésbe behívott délvidéki felsőházi és képviselőházi tagok Részletek Botlik József: Nemzetünket szolgáták című kötetből
Keskenyúton Emlékérem 2020 a temerini Szabó család a díjazott
„Akikért nem szólt a harang”
2020. november 29.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.