Megvalósulhat Teleki Júlia és csurogiak álma?


Kendik Gézával, a csurogi emlékmű tervezőjével, az A4 Studió Építésziroda vezetőjével Dormán László beszélgetett.

Az emlékmű anyaga Losonczi Áron nagyszerű találmánya lesz majd – mondja az építész -, az üvegbeton.

 Mikor hallott először a sajkásvidéki magyarok tragédiájáról?

 Azon a napon, most február végén, amikor a Parlamentben megemlékeztek a kommunizmus délvidéki áldozatairól. A meghívást, mint a szentendrei köztemető megformálója kaptam.

Az Országházban szembesültem először ezzel a tragédiával. Döbbenetes volt, mert egy maroknyi csapatból hatalmas erő áradt, ahogy a délvidéki magyarok és németek dokumentumfilm-szerűen tárták elénk az akkori eseményeket. Utána órákon át ültem, csak néztem magam elé, és megszólalni se tudtam. Csak valamikor késő este nyíltam meg annyira, hogy a feleségemnek el tudtam mesélni, mit hallottam a Parlamentben.

 Azelőtt soha nem hallott semmit ezekről az 1944-ben, 45-ben történt partizán vérengzésekről?

 Nem, soha semmit. Egyrészt ezekről a történelem órákon semmi nem hangzott el, másrészt én viszonylag távol, Szombathelyen születtem és bármennyire is próbálok visszalapozni a történelmi ismereteimben, nem találok semmit. Viszont csurogi látogatásunkkor kiderült, hogy Szombathely még sincs olyan messze. A földrajzi távolság összeszűkült a helyszíni bejárás során. Ellátogattunk Bácsföldváron ahhoz a Légvári Sándor nyugalmazott építészmesterhez és asztaloshoz, akinek az apja és az apósa is az áldozatok között volt és aki a sorozatosan ledöntött keresztek helyébe mindig újabbat faragott. Ő mesélte el a pöttyös lányok történetét. A vérengzés után egy disznó kitúrt a földből egy pöttyös ruhadarabot. Ez a pöttyös ruha volt a szombathelyi tanítóképzős lányok egyenruhája. Előkerült egy több mint hatvan évvel ezelőtt készült fénykép is, amelyen nyolc-tíz tizenhat-tizenhét éves lány látható. Ezeket a lányokat gyakorlatra küldték Csurogra, és a helybeli magyarokkal együtt őket is kivégezték.

 Miért vállalkozott az emlékmű megtervezésére, s ha valóban lesz belőle valami, a felépítésére?

 Megtisztelő a feladat és ehhez a nagy lelkierőt sugárzó kis csapathoz tartozni lélekemelő érzés. Viszont anélkül tervezni, hogy lássam a helyszínt, nem lehet. A parlamenti emléknapot követően egy hatalmas hóesés után jártuk be a terepet. A végtelen nagy hólepel még jobban fölerősítette a történelem erejét, a csurogi dögtemető és az ártatlan áldozatok közötti kapcsolat magasztosságát. Hármasban jártuk végig a vidéket Cseresnyésné Kiss Magdolnával, akinek a nagyapját vitték el 1944 őszén Verbászon egy temetésről és Teleki Júliával, aki egy éves csecsemő volt 1945.  januárjában, amikor, miután édesapját kivégezték és holttestét a dögtemető valamelyik gödrébe dobták, háborús bűnösként kihajtották Csurogról. Az első vázlatokat ezek után készültek el.

 A csurogi ártatlan magyar áldozatok emlékműve, emlékkeresztje milyen lenne, hogy nézne ki, az ön elképzelése szerint?

 Két gondolat vezérelte a tervezést. Az ilyen emlékhelyeknek a halál méltóságáról kell szólniuk, de ebben az esetben éppen a halál méltatlanságáról. Másrészt pedig az élet szeretetéről. A halál méltóságát, illetve méltatlanságát első gondolatként, egy több darabból álló monumentális üvegbeton kereszttel képzeltünk el megjeleníteni. Losonczi Áron találmánya az üvegbeton az utóbbi harminc év legnagyobb magyar építőipari találmánya. Az életre való utalás pedig – mivel ez egy kifejezetten kukoricatermő vidék – az életet jelentő kukorica, ezért ezt a keresztet egy nagy kukoricamező közepén képzeltük el.

 Miért döntöttek az üvegbeton mellett?

 Az üvegbetonnak nagyon sok olyan tulajdonsága van, ami számunkra nagyon fontos. Mivel beton, időtálló és nem egykönnyen lehet kidönteni, összetörni. Az áldozatok hozzátartozói és azok a túlélők, akik még élnek, évente állítottak ide fakeresztet, síremléket és márványtáblát, amit a mai csurogiak, azok, akik beköltöztek a kivégzettek és elhajtottak házaiba, sorra ledöntöttek és szétvertek. Eddig összesen 17 keresztet döntöttek ki. Ezért mindenféleképpen időtálló anyagot szeretnénk használni. Ez indokolja a betont. Az üvegbeton pedig olyan sejtelmes, áttetsző anyag, amely a halottaink megidézését méltóképpen segíti. Az üvegbeton egyik jó tulajdonsága, hogy bármilyen színnel belülről megvilágítható. Éjszaka, mint egy égő fáklya, mint egy világító jel, több kilométer távolságból is látható lenne. Csurog jellegzetes épülete az a bizonyos szélmalom az út mellett, amelyhez történetek is fűződnek. A malomnál fordulnánk le a főútról, és innen út vezetne nyílegyenesen a kereszthez. Az első terv, a több részből álló építmény csak egy pontból, erről az útról, innen a malomtól nézve formált volna keresztet. Sok beszélgetés után alakult ki a véglegesnek tűnő elképzelés, ami nem betonból kiöntött kereszt lenne, hanem egy nagy üvegbeton lapba vágott, kihagyott rés formálná – a szélmalomtól nézve – a keresztet. Valójában tehát negatív kereszt lenne. Félő, hogy az életet szimbolizáló kukorica elvetéséhez szükséges szántást kegyeleti okból nem lehetne elvégezni, így talán jobb megoldás lehet, ha gyümölcsfákkal ültetjük be a kereszt környékét. Az üvegbetont nem lehet elfűrészelni, nem lehet elvágni. Ahogy a délvidéki németek is felállították a maguk acélkeresztjét, amiről azon a bizonyos parlamenti emléknapon beszámoltak, úgy ez a délvidéki ártatlan magyarok emlékkeresztje is erőt, de a szabályos formák révén megnyugvást is sugároz. Ott a Parlamentben nagyon megragadt bennem az a mondat, hogy ha már valaki le akarja rombolni, össze akarja törni, akkor az rengeteg időbe teljen és közben talán még föl is adja. Tehát ez egy tartós, időtálló anyag, amit tönkre tenni nagyon nehéz.

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.