Az egész szerb történelem egy nagy hazugság


jelentette ki Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki-bizottság elnöke a Matica hrvatska Vijenac című folyóiratának nyilatkozva.

Szerbia megkerüli azokat a tényeket, amelyek világosan tanúsítják, hogy felelős Jugoszlávia brutális módon történt széteséséért, a szerbek pedig abban az illúzióban élnek, hogy nekik nemzetként a Balkán gerincének kell lenniük, ami sajnos elsősorban a vereséges helyzetekben nyilvánul meg – jelentette ki Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki-bizottság elnöke a Matica hrvatska Vijenac című folyóiratának nyilatkozva.

Biserko számos témáról beszélt az interjúban, kezdve Jugoszlávia szétesésétől, Koszovó ügyén át egészen Srebrenicáig. Szavai szerint Jugoszlávia szétesésében a teljes szerb elit részt vett, különösen azok, akik Dobrica Ćosić körül tömörültek.

„A körülötte állók köre mindig azt állította, hogy Szerbiának az új határral körül kell vennie az etnikailag szerb területeket. A belgrádi Jogi Kar egyik pillére volt a nagyszerb projektumnak, ott fogalmazták meg Milošević minden politikai törekvését, ott kezdődött a beszéd arról, hogy a szerbeknek joga van lázadni” – fogalmazott Biserko.

Szavai szerint a szerb elit már tudatában volt annak, hogy 1974-től minden jugoszláv nemzet nagyobb függetlenséget szeretett volna, de ez nem felelt meg nekik. „Ezért húzzák Koszovó kérdését. Mivel megállapították, hogy soha nem tudnak majd uralkodni az albán többség felett, Koszovó felosztása és az északi rész amputációja a tervük. A hamis küzdelem és az elkötelezettség Koszovó mellett valójában csak eszköz volt a boszniai és horvátországi területi igényekhez” – vélekedett Biserko.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia felelős-e a srebrenicai népirtásért, Biserko azt válaszolta, Szerbia figyelmen kívül hagyja a hágai törvényszék minden Srebrenicára vonatkozó ítéletét, valamint a Nemzetközi Bíróság ezt megerősítő minden határozatát is.

„A nyilvánosságban ez nem tényként él, nem úgy, hogy erről döntöttek az ENSZ igazságügyi intézményei. Ez egy traumatikus pont. Különösen az akadémiai és katonai körökben, amelyek számos könyvet és publikációt közöltek, abban ezt a tagadást igyekeznek bizonyítani. Minden nap kínálnak bizonyítékokat arra, hogy ez ugyanolyan háborús bűncselekmény volt, mint a többi” – fogalmazott Biserko, s leszögezte: a szerbek nem akarnak azonosulni a népirtással mint a legszörnyűbb bűncselekménnyel.

Meglátása szerint a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) része a jelenlegi szerb politikának, illetve mindig is elsősorban politikai intézmény volt, majd csak utána vallási.

„Ami magát Szerbiát illeti abban a momentumban, amikor a demokratikus vezetés került hatalomra, amely nem kínált fel demokratikus értékeket, akkor az SPC az antimodern, konzervatív értékrendszerével került be a nyilvános térbe, és ennek nagyon rossz hatása lesz az elkövetkező generációk értékrendszerére. Amellett, hogy irányít minden jobboldali pártot és szervezetet, amelyek állítólagosan a jelenlegi hatalom ellenzékét képezik, az SPC-nek nagyon problematikus a viszonya a többi vallási közösséggel és kisebbséggel szemben is.”

A Helsinki-bizottság elnöke az interjúban továbbá azt is állítja, hogy „az egész szerb történelem egy nagy hazugság”.

„Szerbia nem a megfelelő módon közelíti meg a történelemnek az oszmán uralomra vonatkozó részét, nincs egyetlen érvényes könyve sem, amely ezzel foglalkozna, kivéve Olga Zirojević kis könyvét. A tények ismeretének hiányából jött létre a Koszovóról, a szerb hősiességről és a mennyei királyságról szóló mítosz” – fogalmazott Sonja Biserko az interjúban.

Hivatkozás: www.vajma.info/cikk/tukor/6485/Biserko-Az-egesz-szerb-tortenelem-egy-nagy-hazugsag.html

 

Felhívások, események
"Akikért nem szólt a harang"
2017. november 26.
Brüsszelben a Vándorkiállítás 2017. november 7.
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Felhívás!
1944-45-es történések kutatása Óbecsén
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.