Könyvbemutató Szegeden


Ártatlanok igazsága

Ártatlanok Igazsága – Könyvbemutató Szegeden  

Április 14-én kedden Szegeden a Millenniumi Kávéházban mutatták be a szabadkai írónő Rencsényi Hajnal Elvira „Ártatlanok Igazsága” című kötetét a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szervezésében. A könyv huszonhat olyan ember életútjáról és halálának körülményeiről szól, akiket az 1944/45-ös délvidéki népirtásban hurcoltak el és végeztek ki.

 A maga műfajában hiánypótló kiadvány számos mélyinterjú elkészítését követően íródott. Nem történészi feljegyzés, hanem elsősorban a tragédia emberi vonatkozásait tárja az érdeklődő olvasó elé megrendítő érzékletességgel a legközvetlenebbül érintett személyek nyilatkozatai alapján.

 Rencsényi Hajnal Elvira beszámolt arról, hogy újságírói munkája révén került kapcsolatba olyan már nyolcvan éven felüli emberekkel, akiknek családi érintettségük volt a genocidummal kapcsolatban. Tito partizánjainak kegyetlenkedéseiről évtizedeken keresztül nem eshetett szó a közbeszédben, a sajtóban, s annál is kevésbé az oktatásban. Az emberek többsége félt akár csak családi körben megosztani rettenetes emlékeiket. A gyermekeknek sem említették, inkább titkolták előlük, mi történt édesapjukkal, rokonukkal. A félelmek máig is élnek a hátramaradtak lelkében, ezért csak a legnagyobb szeretettel és empátiával közelítve volt lehetséges nyilatkozatra bírni őket.

70 év után most kezdték el mások számára feleleveníteni a tragédiákat, s úgy tűnik, a kibeszélés segít abban, hogy lassan elkezdjenek gyógyulni a sebek. Bár megbocsátani már nem tudják a történteket.

Lassan oldódnak a szorongások, félelmek, a szerzőnek azonban tiszteletben kellett tartania azt, hogy a nyilatkozók teljes anonimitást kértek. Ennek tudható be az, hogy sajátságos, szinte irodalmi igénnyel megírt történetek inkább novellának nevezhetők, mintsem riportoknak, holott olyan tényinformációkat tartalmaznak, melyeket valóban a hozzátartozók osztottak meg az áldozatokról.

Az egyes eseteket olvasva végigvonul a köteten annak a kérdésnek a feszültsége, hogy miért történt mindez. A korabeli hatalom ideológiája és kommunikációja szerint csak a „háborús bűnösöket büntették”. Ha azonban rátekintünk az ismert áldozatok történetére, ennek nem találjuk valóságalapját. Nem is kell addig elmennünk, hogy középiskolásokat, sőt kisgyermekeket is elért a vérengzés: földműveseket, kézműveseket, átlagos civil életet élő embereket emeltek ki rajtaütésszerűen családjuk köréből úgy, hogy soha többé nem térhettek haza. Mindenek előtt életük virágában lévő fiatalembereket és családapákat. Szinte mindannyian azzal a gondolattal hagyták hátra otthonukat, hogy becsületesek, így nincs félnivalójuk, nem történhet bajuk. A partizánok sok esetben az áldozatokkal magukkal ásatták meg sírjukat és lőtték bele őket. Az Ártatlanok Igazsága olyan eseteket említ, ahol szemtanúja is volt az eseményeknek.

A szerző elmondta: Két generáció nőtt fel úgy, hogy nem hallott ezekről az eseményekről, amelyekről publikálni, tudományos igénnyel kutatni csak nagyjából 1990 óta lehetséges. Széles körben nagy az ismerethiány és a félreinformáltság, annál fontosabb, hogy szülessenek és minél többekhez eljussanak azok a kiadványok, melyek hitelesen elevenítik fel annak a délvidéki népirtásnak a eseményeit, mely minden nemzetiség ellen irányult, aki nem szerb. (A németség köréből is több tízezer áldozatról tudnak a történészek.) A civil hétköznapokban már megtörtént a megbékélés, de a nemzeti emlékezetünkben meg kell őrizni huszadik századi történelmünknek ezt az időszakát is, hogy megadhassuk a tiszteletet a sokezer ártatlan áldozat emlékének.

B. K
Galéria

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.