A fájdalom és a remény színhelye

Magyar Szó 2015. január 5.

A múltat úgy tudjuk lezárni, ha közösen emlékezünk egymás áldozataira – hangzott el a csúrogi kegyeletadáson

A pravoszláv templomban megtartott istentisztelettel, majd a Topalov-raktárban kialakított múzeumban a koszorúk elhelyezésével emlékeztek vasárnap Csúrogon az 1942-es razzia ártatlan áldozataira a kivégzett és meghurcolt környékbeliek családtagjai, leszármazottjai, Magyarország, a Tartományi Képviselőház, a tartományi kormány, a Szerbiai Katonaság, a helyi önkormányzat, továbbá a világháború áldozatainak adózó civil szervezetek képviselőinek jelenlétében.

A kivégzések emlékét őrző raktárban Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke és Milan Radomir, a Razzia 42 szervezet vezetője helyezték el koszorúikat. Beszédében Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Hideg napok című film megtekintésekor tapasztalt érzéseit elevenítette fel, s mint mondta: akkor sem tudta, ma sem tudja megérteni, hogyan vehettek részt a magyar királyi honvédség egyes tagjai ilyen bűntetteknek az elkövetésében. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a második világháború történései kapcsán Magyarország volt az egyetlen olyan hadviselő fél, amely kivizsgálást indított saját katonái ellen a civil lakossággal szemben elkövetett bűnök felderítése érdekében, s el is ítélte azokat, akiket felelősség terhelt. Pintér hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli a 42-es razzia történéseit, s a későbbiekben bekövetkezett partizán megtorlási akciókat is. A máról beszélve elmondta, hogy néhány év alatt nagyon hosszú utat sikerült megtenni, annyira hosszú utat, amekkoráról álmodni sem mertünk korábban. A sajtónak adott későbbi nyilatkozatában véleményének adott hangot, hogy egyetlen áldozat is sok, ezért soha nem szabad számháborút folytatni a történelmi visszatekintések során. Az egymás áldozatairól való közös megemlékezésre kell koncentrálnunk ehelyett, tette hozzá, hogy a továbblépés is lehetségessé váljék.

Miroslav Vasin, a tartományi kormány alelnöke azt mondta, nehéz megszólalni a fájdalom színhelyén, mely azonban szerencsére az utóbbi években egyre inkább a remény színhelyévé válik. Az elmúlt időszakban, mint mondta, győzedelmeskedett az a látásmód, hogy tisztelnünk kell a másik áldozatait, hogy nem teszünk különbséget áldozat és áldozat, bűntett és bűntett között. Ez a győzedelmeskedő remény az, ami összetart bennünket, meghatározza Vajdaságot és Szerbiát is – értékelte a kormányfő-helyettes. Čedomir Božić, Zsablya község polgármestere úgy fogalmazott, hogy a megbocsátás az egyik legnagyobb emberi erény, ami ugyanakkor nem zárja ki az emlékezés jogát sem. A két nemzet megbékélése terén nagy eredmények születtek az elmúlt két évben, emlékeztetett, melyek lehetővé teszik, hogy valamennyien a jövő felé forduljunk.

A 73 évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés pillanatai mindig megrázóak a helyszín, a kiállított képek, a hangulat, az elhangzó mondatok miatt, melyek mindig megrendítik az embert – nyilatkozta Pásztor István. Mint mondta, ez az érzés sajnos novemberben is visszatér, amikor saját ártatlan áldozataink emlékének adózunk. Nem lehet napirendre térni afölött, hogy nemzeti hovatartozás, ideológiai különbözőség képes lehet efféle eseményeket kiváltani – fogalmazott. A mával, a holnappal nem lehet foglalkozni úgy, hogy a múltat nem zárjuk le, ezért van szükség arra, hogy a mögöttünk álló idők történéseit is felderítsük – értékelt a házelnök. A múlt lezárása a közös bűnökkel való szembesülést, az áldozatok előtti főhajtást jelenti, tette hozzá. Csak az azonos mértékkel mért múltelemzés szabadíthat fel bennünket, zárhatja le a múlt lapjait – jelentette ki. Maga is úgy vélekedett, hogy nagy utat tett meg a két közösség az elmúlt időszakban e tekintetben, 2015 pedig arról fog szólni, hogy a vegyes történészbizottság a feltárási munkát is be tudja fejezni. Nem azt fogja ez jelenteni, hogy ismeretessé válik majd minden apró körülmény, de az alapvető ismereteket jelentő, a két társadalmat a szembesülés útján elindító feltáró munka az idén véget érhet – hangsúlyozta Pásztor.

 

Felhívások, események
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.