Keskenyúton Emlékérem ünnepélyes átadása


Temerin

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45  Alapítvány kuratóriuma  2013-ban emlékérmet alapított a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenység elismerésére.

Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén.

A mindkét oldalán megmunkált  10 cm átmérőjű bronzérem feliratai a méltó emlékezést szolgálják.

Az Alapítvány kuratóriuma az emlékérmet  minden év novemberében ítéli oda és november  utolsó vasárnapján ünnepélyes keretek között teszi  közzé a díjazottak névsorát.

Az első díjazottak kiválasztásánál szempont volt, hogy ők csendben, ellenszélben és háttérben végezték munkájukat és eddig nem részesültek semmilyen hivatalos elismerésben.

Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol

Hossszú évek során gyűjtötte össze a moholi és adai áldozatok névsorát, élettörténetét, sőt a hozzátartozóktól a fényképeket is, így megőrizve a mártírok arcvonásait is. Kutatómunkájának eredményét az Alapítvány honlapján tette közzé először.

Dr Bozóki Antal, ügyvéd, nemzeti jogvédő, Újvidék

Kifogyhatatlan energiával elemzi és dokumentálja a magyar közösség sorsát Szerbiában. Az ellentmondásos szerb rehabilitációs és kárpótlási folyamat ismeretében tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat az igen nehézkes jogi eljárások során. Sikerrel vitt végig néhány egyéni rehabilitációt.

Horváth Orbán Kabol

Családi emlékek alapján megírta a Kabol községben lezajlott magyarirtás történetét. 1942-ben Kabolban nem volt razzia, nem volt razzia, mert Horváth Orbán édesapja harmadmagával megakadályozta. Kétszáz fős listával kereste fel a kaboli  elöljárókat a katonai hatóság, a helybéliek viszont közölték: a velük élő szerbek hű és békés alattvalói a magyar államnak, kezességet vállalnak értük – és emberségüknek, határozott kiállásuknak köszönhetően egyetlen embert sem vittek Kabolból. A szerbek hálásak voltak ígérték nem feledkeznek meg Molnár Andorról, Dunafalvi Lajos csendőr őrmesterről - és Horváth Mihályról, akit játékos-kedves becézéssel csak Miskelának hívott minden szerb, aki csak ismerte…  1944 végzetes őszén  Horváth Andort rettenetes, szadista kínzások közepette gyilkolják meg a partizánok. Miskelát a falu­siak elrejtették, Újvidékre menekítették, de őt is elhurcolták és rövidesen ő is osztozott társai, és tíz- meg tízezernyi délvidéki magyar végzetében. 

Légvári Sándor építőmester, Bácsföldvár

Magyar állampolgárságát visszaszerezte ugyan, de a nem kért világútlevelet, talán még sose hagyta el ősei földjét. „Ez a föld a tied, ha elmész visszavár” írta a 2008-ban állított keresztre.  18 keresztet faragott,  ácsolt a csurogi tömegsírra, mert azokat rendre összetörték, felégették „ismeretlenek” Teleki Júliával együtt vívott harcukat idén az új emlékmű és az államfői közös főhajtással siker koronázta. A magyarok nélkül maradt Csurog mártírjainak tömegsírját rejtő dögtemető így kitartásuknak is köszönhetően ma már méltóképpen rendezett.

Pásztor Antal    

Elsők között, 1990 őszén, egyes-egyedül emlékművet állított a Délvidéken likvidált ártatlan magyarok tömegsírjára Sajkáslakon. Kibérelte a tulajdonostól a volt dögtemetőnek azt a területét, ahol a mintegy félszáz helybéli magyar tetemét elásták. A területet bekerítette s a közepébe egy maga ácsolta nagy fakeresztet állított. Néhány hétre rá a Titeli községi hatóság a keresztet eltávolíttatta. 2006-ban, többekkel összefogva ismét keresztet állított, ezúttal vasból hegesztette össze és betontuskót öntött a tövébe. Az akkor nyilvánosan  felavatott kereszt azóta is őrzi a sajkáslaki mártírok emlékét, egyre többen látogatják meg az általa gondozott és rendben tartott tömegsírban nyugvó hozzátartozóikat.

Hivatkozás: https://www.youtube.com/watch?v=ysz6EoQdYhI

 

Felhívások, események
Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban
Nemzeti Emlékezet Napja 2017.
Délszobra, én itt állok hallgatag,
Rákospalotán a Vándorkiállítás 2017. június 1– július 15-ig
Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából 2017. május 30. 18 óra
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.