Norbert Lammert és Kövér László közös közleménye a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja alkalmából


Augusztus 23. a sztálinista, kommunista és a nemzetiszocialista bűnök áldozatainak emléknapjaként vonuljon be a köztudatba,

a deportálások és tömeggyilkosságok áldozatainak emléke fennmaradjon, és Európa demokratikus fejlődése megfelelő elismerést kapjon.

Kövér László az Országgyűlés elnöke, német kollégájával, Prof. Dr. Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével közös nyilatkozatot fogadott el a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja alkalmából.

A parlamenti elnökök azon célból éltek a közös felhívás eszközével, hogy augusztus 23. a sztálinista, kommunista és a nemzetiszocialista bűnök áldozatainak emléknapjaként vonuljon be a köztudatba, a deportálások és tömeggyilkosságok áldozatainak emléke fennmaradjon, és Európa demokratikus fejlődése megfelelő elismerést kapjon.

Úgy vélik, hogy „a tekintélyelvű és totalitárius rezsimek megdöntésére való emlékezés 25 esztendővel a vasfüggöny lebontása után is fontos feladat, tekintettel napjaink kihívásaira, Európán belül és kívül egyaránt.

75 évvel a német–szovjet megnemtámadási szerződés 1939. augusztus 23-i aláírása után, amely szovjet és német erőszakuralmi rendszerek között osztotta fel kontinensünket, és a II. világháború kirobbantásával, majd annak következményeként Európa megosztásával több évtizeden keresztül döntően meghatározta annak sorsát – a totalitárius rendszerek áldozatainak az Európai Parlament 2009. április 2-án kelt állásfoglalásával kihirdetett emléknapját ünnepeljük. Ezzel emlékezünk a XX. századi Európa állami terror és tömeggyilkosságok által meghatározott totalitárius diktatúráinak áldozataira. Közép- és Kelet-Európa népei csak a 1989-ben szabadságukért elindított mélyreható változások révén tudták visszanyerni függetlenségüket és önrendelkezésüket. Ezen, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és az NDK-ban végbement szabadságmozgalmak nélkül Európa egységét sem sikerült volna helyreállítani. A demokrácia, a jogállamiság, az egyenjogú tagság az európai népek politikai és gazdasági uniójában váltak közös célokká.” - szól a nyilatkozat.

A magyar és német törvényhozás elnöke egyben felhívta a figyelmet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja munkájának fontosságára, amely az Európai Parlament állásfoglalása alapján a történelmet feldolgozó európai szervezetként jött létre 2011-ben, Prágában.

Sajtóiroda

Hivatkozás: koverlaszlo.hu/common/main.php?pgid=cikk&cikk_id=1010&tema_id=65

Kapcsolódó cikkek:

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.