MATUSKA MÁRTON MAGYAR ÖRÖKSÉG-DÍJAS

Szőts László fotói

2014. június 21.

 Dr. Deák Ernő: „A Bírálóbizottság a Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó MATUSKA MÁRTON DÉLVIDÉKI TÉNYFELTÁRÓ MUNKÁSSÁGA bekerüljön a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába”.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak,

jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva

a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát” létrehozzák.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által ezen szándék szellemében

megerősített bizottság 2014. június 21-én a Magyar Művészeti Akadémia

Pesti Vigadó Dísztermében kinyilvánítja, hogy az arra méltó

MATUSKA MÁRTON újságíró délvidéki tényfeltáró munkássága Magyar örökség,

amiről ezen oklevél bizonyságot tesz.

Matuska Márton nevét az Aranykönyv őrzi.

Dr. Osztie Zoltán a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke méltata Matuska Mártont, miután  levetítették a Kereszt című filmet.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Matuska Márton Úr! Tisztelt Ünneplő Közönség!

Tragikus eseményekre emlékezünk idén: 70 éve, 1944 végén, 1945 elején Tito partizánjai brutális atrocitások során több tízezer magyar, német és horvát ember életét oltották ki. A jugoszláv hatalom nem elégedett meg lemészárlásukkal: vagyonukat elkobozta,  hozzátartozóikat pedig évtizedeken keresztül megfélemlítette, kollektívan háborús bűnösként kezelte. Mindszenty József ugyan megszólalt a délvidéki magyarokat érintő tömeggyilkosság miatt, az agyonhallgatást azonban csak néhány bátor kezdeményező törte meg, mint például a Magyar Örökség-díjas Hetényi Varga Károly és a temerini születésű, szintén Magyar Örökség-díjas Illés Sándor. Ennek ellenére csak a legutóbbi időkben kezdődhetett el a múlt őszinte földolgozása, az ártatlan áldozatok rehabilitációja, a tömegsírok helyén emlékművek állítása. Ezen a téren szerzett Matuska Márton újságíró múlhatatlan érdemeket, melyek méltóvá teszik a Magyar Örökség díjára.

Matuska Márton (Temerin, 1936. okt. 12) az általános iskolát Temerinben (1943-1950), a gimnáziumot Újvidéken (1950-1956) végezte, 1957-1961 között az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem hallgatója volt. 1956-ban kezdődő pályája során többek között volt faluriporter, turisztikai újságíró, bírósági riporter, kezdő újságírók tanításával is foglalkozott. 1993-tól nyugdíjas. 1982-2000 között utazásokat tett a Délvidékről elszármazott, még életben maradt magyarokhoz Németországba, Ausztriába, Svájcba, Svédországba, Nagy-Britanniába, Kanadába, az USA-ba, Ausztráliába, Finnországba.

Matuska Márton 1990-ben kezdte el munkáját történelmünk e tragikus eseményeinek föltárására. A Magyar Szó, a délvidéki magyar napilap 1990 októberétől 1991 februárjáig naponta közölte Matuska tollából a Negyvenöt nap negyvennégyben című tárcát, mely a témakör addigi legteljesebb összefoglalója volt. A szerzőnek kevés dokumentum állt rendelkezésére, kutatását főleg az akkor még élő, a nyilatkozásra vállalkozó tanúk közlésére alapozta. A lapban közöltek könyv formájában jelentek meg 1991-ben a Fórum Könyvkiadó és a Magyar Szó közös kiadásában. Tevékeny részese volt a Temetetlen holtjaink című, 1991-ben készült dokumentumfilmnek. Feltáró tevékenységét azóta is töretlen lendülettel végzi, a témával kapcsolatos írásai folyamatosan jelennek meg: A megtorlás napjai (1991, 1992, angol, francia, német nyelven); Hazánk, a mostoha (1994); Hiányzunk egymásnak (1997); A temerini razzia (társszerző, 2001); Újvidéktől Újvidékig (2002); Három mártírunk (2002). Önzetlen egyénisége sok történészt indított el az 1944-45-ös események kutatásának rögös útján. Ismeretterjesztő előadásokat is tart a témában, magyarlakta területeken, határon belül és kívül.

Matuska Mártonnak a délvidéki magyarságért végzett közéleti tevékenysége is jelentős: alapító tagja és elnökségi tagja a Vajdasági Magyar Demokratikus Koalíciónak, alapító és intézőbizottsági tagja és a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak, elnökségi tagja a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek, 1996-2000-ig pedig elnöke az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületnek.

Matuska Márton célja a délvidéki tragédia föltárásával kapcsolatban azonban nem pusztán az emlékezés, az emlékeztetés. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által megismert hiteles személye arra tanít minket, hogy keresztényként feladatunk a kiengesztelődés, a megbocsátás azoknak, akik gyűlöletből és kapzsiságból ezeket a rémtetteket elkövették; magyarként pedig együttérzésünket kifejezni azokkal a honfitársainkkal, akik személyesen, családi tragédiájuk árán szenvedték el az üldöztetést. Példája és munkássága megerősít minket a hitben, hogy az atrocitások áldozatai egyszersmind vértanúk is, akik mártírhalálukkal tanúságot tettek hitükről, magyarságukról, és hogy megerősítenek minket ezáltal a jelenben és a jövőben is.

Isten áldását és jó egészséget kívánok Matuska Mártonnak, és gratulálok a Magyar Örökség díjához!

Dr. Osztie Zoltán

A díjat dr. Deák Ernő adta át.

 

Vajdaság Ma

Galéria

 

Felhívások, események
"Akikért nem szólt a harang"
2017. november 26.
Brüsszelben a Vándorkiállítás 2017. november 7.
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Felhívás!
1944-45-es történések kutatása Óbecsén
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.