Magyarország készen áll a történelmi megbékélésre

MTI

mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Külügyi Intézetnek a magyar-szerb kapcsolatokról szóló rendezvényén 2014. május 5-én.

Az államtitkár méltatta a magyar-szerb megbékélési folyamat jelentőségét, egyúttal kijelentette: „van olyan szomszédsági viszonylatunk, ahol a kollektív bűnösség meghaladására még nem került sor”.

Németh Zsolt kiemelte: ha van kiemelkedően fontos eseménye az elmúlt négy év magyar térségpolitikájának, a magyar-szerb történelmi megbékélés elindítása ilyen. Ez nem lett volna lehetséges, ha a két ország államfői nem vállalnak kezdeményező szerepet ebben - vélekedett.

Emlékeztetett arra is, hogy az államfők megemlékezése előtt a szerb parlament határozatban vállalt felelősséget a történtekért, és ezzel - mondta - olyan felelősségtudatról tett tanúbizonyságot a szerb politika, amely mindenképpen példamutató. Ez megteremtette a lehetőséget az új jövő építésének a magyar és a szerb nemzet között - fűzte hozzá.

Az államtitkár szerint rendkívül jelentős, hogy az új szerb kormánynak része a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és rajta keresztül a vajdasági magyarság, mert eljött az ideje annak, hogy az autonómia a gyakorlatban is bizonyíthassa, mire képes. Esély nyílt arra, hogy világossá váljon: a két nép együttélésének nem feszültségteremtő tényezője, hanem ideális kerete az autonómia - mutatott rá.

Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte: a magyar és a szerb államfő tavaly júniusi közös főhajtása nagyon fontos volt, mert ha két ország vezetői ilyen lépésre szánják el magukat és kitartanak mellette, akkor ez "megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy a kapcsolatépítés kibontakoztatása nemcsak szólam, hanem valós szándék". A megbékélés folyamata azonban még nem zárult le, ez addig tart, "amíg emberi emlékezet van" - tette hozzá.

Mint mondta, sokan felvetik, hogy a szerb kormány még mindig adós a magyaroknak. A VMSZ a márciusi választás után megállapodást írt alá a győztes Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek eredményeként a várt kormányrendelet a következő hetekben megszülethet - közölte. (A VMSZ vezetője már januárban úgy nyilatkozott, hogy az idén biztosan megszületik az a kormányrendelet, amely jogi értelemben is semmissé teszi három délvidéki község magyarjainak kollektív bűnösségét kimondó közigazgatási döntést.)

Pásztor István szerint Magyarországnak és Szerbiának létre kell hoznia egy alapítványt, amely a közös történelmi múlttal és az intézményes kapcsolatfejlesztéssel foglalkozna, és amelyet a két kormány finanszírozna. Ez a lépés lendületet adhatna annak a folyamatnak, amelynek most a kezdetén vagyunk: a jó kapcsolatrendszer valós tartalommal való megtöltésének. Hozzátette: e folyamatban a vajdasági magyar közösségnek komoly szerepe van, haszonélvezője is a jó kétoldalú kapcsolatoknak.

Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő azt mondta: örül, hogy az EP képviselőjelöltjeinek egy olyan listáján szerepel a neve, amely igazi nemzeti lista, olyanoknak a neve áll rajta, akik a határon túli magyarok érdekeit hitelesen képviselhetik. Fontos a következetes nemzeti érdekérvényesítés, ezért is jelentős, hogy határon túli magyar képviselők is vannak a listán, akik első kézből mondhatják el közösségük problémáit - fogalmazott.

 

Felhívások, események
Ki tudja? Mi is a háborús bűn?
Nehéz téma

Azt hallom Zomborban,

Szakály Sándor a történelemoktatásról és a történelmi ismeretterjesztésről
Áder János a magyar-szerb megbékélésről
2017. március 13.
"Polgári Magyarországért" díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról

Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.