Ez a kinyomtatott oldal a keskenyut.hu honlapjáról
(www.keskenyut.hu) származik.
Ágoston András
A bánsági Versecen, 1944. október 17-i keltezéssel nyilvánosságra hozták Josip Broz főparancsnok rendeletét a katonai közigazgatás bevezetéséről.
Jóllehet a megtorlások már hetekkel azelőtt megkezdődtek, a magyarok ellen elkövetett véres atrocitások, 44/45-ös vérengzés a katonai közigazgatás hónapjaihoz kötődik.
A következő több mint 45 év a vajdasági magyarság életében a szó szoros értelmében, síri csöndben telt el. Hallgatnunk kellett a megtorlások sorozatáról, áldozatainkról. A csendet politikai értelemben a tudományos akadémiákhoz küldött levelében, 1990 áprilisában a történelmi VMDK törte meg. Lett is nagy politikai felzúdulás. A magyar közösség feleszmélését azonban Milosevic akkor már megszilárdult hatalma, s a ránk nehezedő lélektani hadviselés sem tudta elfojtani.
A kemény politikai támadások ellenére megkezdődött a 44/45-ös magyarirtás eseményeinek kutatása, s a szerb háborús készülődés légkörében, a vajdasági magyarság magára talált.
A mindenszentek közeledtével, 1990. október 27-én Temerinben megtartották az első, a magyar áldozatok emlékének szentelt nyilvános megemlékezést. Csorba Béla, a történelmi VMDK egyik vezetője, a temerini körzeti szervezet elnökének kezdeményezésére a tömeges kivégzések napjára szervezett megemlékezésen a hozzátartozók és Temerin polgárai leróhatták kegyeletüket a 44/45-ös elveszejtett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt.
Azóta szerte a Vajdaságban a mindenszentek és a halottak napja egyben gyásznap, a 44/45-ös magyar áldozatokra való megemlékezés immár hagyománnyá vált alkalma is.
© keskenyut.hu 2013-11-06