Ez a kinyomtatott oldal a keskenyut.hu honlapjáról
(www.keskenyut.hu) származik.


Megjelent!

Botlik József: Nemzetünket szolgálták
A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben
(1938–1944)

Különösen nagy, mintegy hét és fél évtizedes adósságot törleszt Botlik József nagyformátumú történeti műve, amely életrajzi lexikon és hiánypótló kézikönyv is egyben.

A Hatszor tört szét a trianoni bilincs 1920–1941 című bevezető fejezetben az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palotában aláírt igazságtalan – a magyarság egészét mélyen megalázó – békediktátumtól indulva a szerző kronologikusan vezeti végig az olvasót az egykori Észak-Magyarország déli részének, csak Felvidékként emlegetett, csaknem színmagyar területének 1938. november 2-i, Kárpátalja hegyvidéki részének 1939. március 15–17-i, Észak-Erdély és a keleti országrészek 1940. augusztus 30-i, valamint Délvidék egy részének 1941. április 11–13-i idegen uralom alól való felszabadításáig, visszatértéig.

A magyar törvényhozás az általa megalkotott – a kötetben szöveghűen idézett – törvényekkel azonnal gondoskodott a hazatért területek országgyűlési képviseletéről. A visszatért felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki területeket 1938 decemberétől 1944–1945 fordulójáig a Magyar Országgyűlésben összesen kétszázhuszonhatan képviselték. Százegyen a Felsőház, százhuszonöten a Képviselőház tagjai voltak. Az ő életútjuknak rövid vázlatát tekinthetjük át a kötetben, egy-egy felsőházi, illetve képviselőházi felszólalásukat is megismerve. Egyéni érzelmektől mentes képet rajzolt meg a szerző a kétszázhuszonhat egykori honatyáról. Az életrajzokban a személyes adatok mellett törvényhozói munkásságuk, sorsuk, életük végéig tartó megpróbáltatásaik, küzdelmeik is visszatükröződnek.

Az életrajzokat kiegészítő Tudástár című fejezet felvázolja a 20. századi magyar történelem azon, 1938–1945 közötti korszakát, amelyben az elszakított területek képviselői működtek, és képet ad a kommunista megtorlás éveiről. A Forrástár pedig a történész olvasóknak nyújthat segítséget további kutatásaikhoz. A Magyar Országgyűlésbe behívott egyes felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki felsőházi és képviselőházi tagok az ország 1944. március 19-i német megszállását követő időszakban sok száz zsidó honfitársuk életét mentették meg, és voltak olyanok is, akik a szuverenitásában korlátozott ország új kormányának, a Sztójay Döme vezette kormánynak a támogatóivá váltak. Még a II. világháború befejezése előtt a szovjet megszálló hatóságok nyomására a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a visszatért területekről behívott honatyák jelentős többségét háborús és népellenes bűnössé nyilvánította. Az újjáalakuló Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában és a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján szinte mindannyian a megtorlás áldozativá váltak. Sokukat koholt vádakkal ítéltek halálra és végeztek ki, mások fogságban vagy a szovjet GULAG táboraiban haltak meg. Voltak, akik hosszú éveket töltöttek romániai börtönökben vagy a Duna-delta büntetőtelepein raboskodtak. Nem kevesen lettek a Tito által vezetett Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, illetve a partizánok kegyetlenkedéseinek áldozatai. A túlélők vagyonuktól megfosztva, rendőrségi felügyelet alatt, kényszerlakhelyen tengették életüket. Voltak, akik nyugatra vagy a tengerentúlra menekültek örökös száműzetésbe. Voltak köztük olyanok is, akik eltévedtek a kor politikai útvesztőiben, de az ő sorsuk és élettörténetük megismerése is fontos és tanulságos az utódok számára.
A Magyar Országgyűlésbe behívott felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki felsőházi és képviselőházi tagok méltók a nemzet emlékezetére minden erényükkel és tévedéseikkel együtt is, mert a múltunk egésze a miénk és azt közösen kell vállalnunk, még akkor is, ha annak megítélése sokféle lehet.  A trianoni békediktátum 100. évfordulójára megjelenő kötet sok évtizede elmaradt kötelezettséget teljesít és a benne foglaltak tanulságul szolgálhatnak valamennyiünk számára.

Szakály Sándor

© keskenyut.hu 2020-07-30